Ha már egyszer figyelmeztettek, nem lehet felmondani?

2019. 04. 01., 12:32

Életünk harmadát munkával töltjük – szokták mondani, ha arra akarják felhívni a figyelmet, hogy milyen fontosak a munkával kapcsolatos körülmények. De nem csak az a lényeges, hogy milyen a munka és munkahely. Az is nagyon fontos, hogy mi történik, ha valaki hibákat követ el és mi lehet ezért a „büntetés”. Jogszerű-e a felmondás, ha előtte már megtörtént a figyelmeztetés? A kérdésre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Milyen okból mondhat fel a munkáltató?

A határozatlan idejű munkaviszonyt a munkáltató csak meghatározott okok miatt mondhatja fel. A felmondás okát a felmondásban is szerepeltetni kell. Ezt nem szükséges minden kis részletre kiterjedően megadni, elegendő összefoglalni. Fontos azonban, hogy a felmondás okának világosan ki kell tűnnie – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A felmondásra okot adhat:

  • a munkavállaló képessége,
  • a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása,
  • a munkáltató működése.

Ugyanazért a hibáért figyelmeztetni és felmondani is lehet?

A Munka Törvénykönyve 2012. óta előírja, hogy „hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható meg olyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelöl”.

Mit is jelent ez a gyakorlatban?

A munkáltató meghatározott esetekben jogosult arra, hogy ha a munkavállaló vétkesen megszegi a munkaviszonyból származó kötelezettségét, akkor valamilyen módon megfegyelmezze a vétkező dolgozót. Ez történhet például írásbeli figyelmeztetéssel.

Egy korábbi bíróság elé került ügyben is ez történt, majd végül a munkavállalót el is bocsátották. Vajon jogszerűen?

Történt, hogy egy munkavállaló főmérnökként állt alkalmazásban, majd egy átszervezés miatt üzemigazgató-főmérnök lett.

Egy napon a munkaadója rendes felmondással megszüntette a munkaviszonyát azzal az indokkal, hogy a szakmai gyakorlata és szakképzettsége ellenére vezetői tevékenysége, munkavállalói kényelmessége, önállóságának hiánya miatt a betöltött munkakörének ellátására alkalmatlan.

A munkavállaló nem értett egyet a munkáltató felmondásával és bírósághoz fordult.

A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a munkavállaló kérelmét, mert a felmondás valamennyi indokát bizonyítottnak találta.

Az ítélet ellen a volt főmérnök fellebbezést adott be. Erre a bíróság megállapította, hogy a munkaadó jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyát. A bíróság szerint a közölt felmondási indokok egy része okszerűtlen volt, mert a munkavállaló korábbi munkakörével függött össze, másik részét pedig a munkáltató nem bizonyította, illetőleg a megváltozott munkakörre tekintettel az nem képezte a munkavállaló kötelességét.

A csata itt még nem ért véget, mert most a munkáltató fordult a Legfelsőbb Bírósághoz. Bár ne tette volna, mert a Legfelsőbb Bíróság is a munkavállalónak adott igazat. A döntés hátterében az állt, hogy a munkaadó a felmondáskor olyan korábban elkövetett kötelezettségszegésre hivatkozott, amiért a dolgozót korábban már figyelmeztetésben részesítette.

Mire hívta fel a figyelmet a bíróság?

A Legfelsőbb Bíróság (ma már Kúria a neve) kimondta, hogy „ha a munkáltató a munkavállaló valamilyen magatartása miatt figyelmeztetést alkalmaz, az később nem képezheti felmondás indokát, legfeljebb a munkaviszonynak egy hasonló magatartás miatt történő megszüntetése indokoltságát támaszthatja alá”.

Gondoljunk csak bele: hogyan is lehetne jogszerű, ha ugyanazért kétszer is megbüntetnénk valakit?

Az azonban már más eset, ha valaki egy figyelmeztetés után újra elköveti ugyanazt a dolgot. Akkor bizony már akár a felmondás is lehet jogszerű lépés.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS