EKÁER: január 1-től ismét változik a szabályozás

2020. 09. 17., 10:00

2021. január 1-től módosulnak az adózás rendjéről szóló törvény EKÁER-re vonatkozó szabályai. Változik például, hogy mely termékek lesznek bejelentés-kötelesek a közúti áruforgalmat ellenőrző rendszerben.

A részletszabályokat tartalmazó EKÁER rendelet még nem jelent meg, de a törvény változásából a legfontosabb EKÁER változások már körvonalazódnak – kezdi friss bejegyzését Sztankó Dániel, az RSM Hungary adóüzletágának igazgatója.

Változhat az EKÁER bejelentésre kötelezett termékek köre 2021-től

2021-től csak az EKÁER rendeletben meghatározott termékek esetén kell EKÁER számot kérni. Az bejelentésre kötelezett termékek listája azonban nem feltétlenül azonos a jelenlegi „kockázatos termékek” listájával. Elképzelhető ugyanis, hogy az érintett, bejelentésre köteles termékek listája bővülhet.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jövőben a vállalkozásoknak minden esetben vizsgálni kell, hogy a szóban forgó, fuvarozott termékek EKÁER kötelesek-e vagy sem.

Az EKÁER rendelet módosításával feltehetően fény derül arra is, hogy milyen esetekben keletkezik majd az EKÁER biztosíték-adási kötelezettség, és miként lehet mentesülni a kockázati biztosíték alól.

Még nem derült ki, változnak-e az EKÁER mentességi összeghatárok

2020-ban EKÁER mentesség vonatkozik azokra az esetekre, amikor egy termékegység tömege és értéke nem haladja meg a nem kockázatos termék esetében a 2.500 kg-ot és 5 millió forintot, kockázatos termék esetében pedig az 500 kg és 1 millió forintot. Kérdéses, hogy változnak-e és miként ezek az összeghatárok, melyeket több mint 5 éve jelölt meg értékhatárként a szabályozás.

Jelenleg, ha nem kockázatos termékek közúti fuvarozását nem útdíjköteles gépjárművel végzik, nincs EKÁER kötelezettség. Ezzel szemben kockázatos termék esetén minden gépjárművel végzett tevékenység EKÁER köteles. Mivel az EKÁER-köteles termékek köre megváltozhat, úgy az érintett gépjárművekre vonatkozó szabály is módosulhat. Elképzelhető tehát olyan eset is, hogy egy vállalkozásnak 2020-ban nem kell még EKÁER szám, de 2021-ben – amennyiben az EKÁER rendelet ezt előírja – már kelleni fog. Természetesen ennek fordítottja is előfordulhat: amennyiben 2021 a termék nem kerül be a listára, úgy jövőre már nem kell EKÁER számot kérni rá.

Árnyaltabbá válhatnak az EKÁER szankciók

2021-től finomhangolásra kerül a szankcionálásra vonatkozó szabályozás. Eszerint különbséget kell tenni a súlyos kötelezettségszegés és apróbb hiba között.

40 százalékig terjedő mulasztási bírsággal sújtható az a kötelezett, aki a bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, vagy a bejelentési kötelezettségét a fuvarozott termékek súlyára vagy értékére tekintettel hibásan teljesíti. Minden egyéb hiba esetén (pl. adatok elírása, betűk felcserélése, helytelen rendszám, lezárás elmulasztása, helytelen fuvarozás indoka stb.) természetes személy adózó esetében 200 000 forintig, nem természetes személy adózó esetében 500 000 forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki.

A látszólagos lazítás mellett a vállalkozások, fuvarozók nem dőlhetnek hátra, figyelniük kell a közeljövőben kihirdetésre kerülő részletszabályokra, másrészt a fokozott ellenőrzésekre.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS