Decembertől uniós irányelv védi a vállalati csalásokat bejelentőket

2021. 09. 28., 15:15

Az esetleges megtorlással szemben is magasszintű védelmet nyújt majd a visszaélést bejelentőknek az EU Tanácsa által elfogadott új irányelv. A jogszabály értelmében a köz- és magánszervezetekben is ki kell alakítani a biztonságos bejelentési csatornákat a hatóságok felé. Ugyanezt a célt szolgálja a tisztviselők kiképzése a visszaélések bejelentésével kapcsolatos helyzetek kezelésére.

A hitelesített csalás-vizsgálók szervezete (ACFE, Association of Certified Fraud Examiners) tanulmánya szerint a 2020-ban elkövetett vállalati csalások összesen több mint 3,6 milliárd dollár veszteséget okoztak a szervezeteknek. Mivel az esetek pedig általában felderítetlenek maradnak, a visszaélések évente ennek akár többszörösét is elérhetik, a céges bevételek 5 százalékát is felemészthetik.

A visszaélési esetek könnyebb felderítését segítené az Európai Unió által bevezetett lokalizációs szabályozás, amelynek értelmében nem csak a nagyvállalatoknak, de a kkv szektornak is fel kell készülnie az új jogszabállyal járó kötelezettségekre.

A direktíva értelmében ugyanis 2021. december 17-étől a 250 főt elérő szervezeteknél kötelező lesz a visszaélés-bejelentési rendszerek használata. Két további év elteltével pedig a minimum 50 munkavállalót foglalkoztató, magánszektorban működő cégekre is kiterjednek majd azok a jogszabályok, amelyek a szervezetek számára előírják a bejelentési csatornák létrehozására vonatkozó kötelezettségeket.

Az irányelv közös minimumszabályokat állapít meg az olyan személyek védelme érdekében, akik a magánélet és a személyes adatok területén tesznek bejelentést. A tagállamoknak törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket kell hozniuk, hogy megfeleljenek a direktívának. Ennek értelmében belső és külső bejelentési csatornákat kell létrehozni, illetve biztosítani kell ezek kialakítást.

Közeleg a határidő, de hogy állnak a tagállamok?

A Deloitte annak feltérképezéséről készített körképet, mennyire felkészültek az uniós tagországok a direktívának való megfelelésre. Magyarországon még nem tettek lépéseket az irányelv végrehajtására, illetve a 2021 évi őszi törvényalkotási program sem utal előrelépésre a témában. Nincs információ a megvalósítás ütemtervéről sem, miként Lengyelországban sem.

Belgiumban a legelején, előterjesztés szintjén jár a jogalkotási folyamat. Csehországban kudarcba fulladt a megvalósításra irányuló törvénytervezet jogalkotási folyamata. A folyamatot elölről kell kezdeni, a 2021. október elején soron következő parlamenti választásokkal. Az újonnan megválasztott parlamenti képviselők nem tudják előterjeszteni a jogszabálytervezetet az EU által megszabott határidő előtt.

Olaszországban áprilisban került napirendre a téma, az értesülések szerint folyik a törvénytervezet kidolgozása. Hivatalosan még nem tettek közzé javaslatot, a munka zárt ajtók mögött történik.

Franciaországban az igazságügyi minisztérium nyilvános konzultációt kezdeményezett. Szintén a törvénytervezet kidolgozásánál tart Németország, ahol a szövetségi igazságügyi és gazdasági minisztérium az irányelv végrehajtásának mértékéről nem tud megállapodni.

Bár Hollandiában még tavaly nyáron nyújtották be a jogszabálytervezeteket, továbbra sem világos, mikor fogják elfogadni a végrehajtási jogszabályokat. Spanyolországban az igazságügyi tárca szakbizottsága nemrég tett vállalást arra, hogy december elején jóvá is hagyhatják majd a tervezetet.

A finn igazságügyi minisztérium munkacsoportot hozott létre a folyamat menedzselésére.

Dánia az első, ahol már elfogadták az EU direktívára hozott törvénytervezetet. A kormány még februárban benyújtotta a visszaélést bejelentők védelméről szóló törvény tervezetét, melyet június 24-én fogadtak el, ezzel Dánia az első olyan ország, ahol a végére értek a jogalkotási folyamatnak. A bevezetést decemberre tervezik.

Svédországban is előterjesztették már a súlyos kötelességszegést jelentő alkalmazottak megtorlások elleni védelméről szóló törvényt. A javaslatot 2021. május 20 -án, a kormányhatározat napján, a Foglalkoztatási Minisztérium hivatalos sajtótájékoztatóján ismertették.

A fentiek alapján úgy tűnik, hogy nagy lehet majd az év végi hajrá a direktíva ügyében. A Deloitte szakértői folyamatosan figyelemmel kísérik az eseményeket és beszámolnak az aktualitásokról.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 10:10:00
2024 februárjában a turisztikai szálláshelyeken (kereskedelmi, magán- és egyéb szálláshelyeken) 883 ezer vendég 2,2 millió vendégéjszakát töltött el; a vendégek száma 23, a vendégéjszakáké 19 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
2024-03-28 09:10:00
2024. januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt; az előbbi mediánértéke 493 700, az utóbbié 341 700 forintra rúgott – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS