Csökken a kereskedők profitja az új különadó miatt? – Nem lehet az élelmiszerbeszállítókra egyoldalúan áthárítani a kieső részt

2020. 05. 06., 17:35

Egy új kormányrendelet védi az élelmiszerbeszállítókat a nagyobb kereskedőknek történő eladásoknál a koronavírus miatti veszélyhelyzet idején. Ennek alapján a kereskedők nem csökkenthetik egyoldalúan a beszerzési árat és nem is fenyegethetik a beszállítókat a rendelések csökkentésével az alacsonyabb beszerzési ár elérése érdekében.

Mi változik az új különadó miatt?

Az idén május 1-jétől bevezetett kiskereskedelmi különadó az éves forgalom alapján összeállított toplisták élén álló tíz legnagyobb kereskedelmi lánc közül a külföldi tulajdonúak profitját drasztikusan lecsökkenti. Ezek a társaságok ugyanis az árbevételük nagy része után a sávosan emelkedő adókulcsok közül a legmagasabb, 2,5 százalékos kulcs alapján fizetnek adót. Kivételt jelentenek a magyar tulajdonú kereskedelmi láncok, amelyek ún. franchise rendszerben működnek, tipikusan boltonként külön cégben, így nagyrészt 0 vagy legfeljebb 0,1 százalék adót fizetnek, mert cégenként külön-külön nézve nem magas az árbevételük.

„A külföldi tulajdonú kereskedelmi láncok a náluk kapható élelmiszerek közül több esetben (friss zöldség, gyümölcs, hús, pékáru, tejtermékek) az árak viszonylag alacsonyan tartásával igyekeznek a vevőket a boltba vonzani. Gyakran előfordul, hogy ilyen esetekben a kereskedő haszonkulcsa csak néhány százalék. Ebből kellene mostantól kigazdálkodni a 2,5 százalékos plusz adóterhet” – emelte ki dr. Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.

Válaszút előtt a kereskedők

A társaságonként évente több milliárd forintos új adóteher elgondolkodtatja az érintett nagyobb kereskedőket, hogy esetleg fogyasztói árat emeljenek vagy éppen a beszerzési árat próbálják meg csökkenteni annak érdekében, hogy ne veszítsék el a nyereség jelentős részét.

Az éles piaci verseny miatt azonban az áremelés legfeljebb korlátozottan lehetséges. Ezért a nyomás a beszerző munkatársakra hárulhat, akiknek az lesz a feladata, hogy olcsóbban szerezzenek be a beszállítóktól, ezzel korrigálva, hogy az új adó miatt akár kevesebb, mint a felére vagy harmadára csökkenjen a nyereségük.

Élelmiszerbeszállítókon nehéz lesz spórolni

A kereskedők sok esetben méretüknél és éves eladási mennyiségüknél fogva gazdasági erőfölényben vannak több beszállítóval szemben. Különösen igaz ez a romlandó élelmiszerek tekintetében. Többek között ennek az erőfölénynek az ellensúlyozására született meg 2010-től a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény.

Most a kormány e szabályozást bővíti ki azzal, hogy a kereskedő

  • nem csökkentheti egyoldalúan az agrár- és élelmiszeripari termékek beszerzési árát, és
  • nem is fenyegetheti a beszállítót a közös megegyezéssel való árcsökkentés érdekében azzal, hogy különben csökkenti a rendelési mennyiséget, más beszállítótól szerzi be a terméket, vagy a beszállító termékét kizárja a fogyasztó felé akciósként hirdetendő termékek közül.

„Az üzleti folyamatok és a vállalati kultúra változásával a nagyobb kereskedők ma már elsősorban nem az árak leszorítására törekszenek az élelmiszerbeszállítókkal való tárgyalások során, hanem partnernek tekintik őket, közös éves üzleti tervet dolgoznak ki velük a termékskálára, minőségre és értékesítési mennyiségre. A különadó bevezetése által okozott többletköltség azonban részben új helyzetet teremt ezekben az üzleti kapcsolatokban. Az elmúlt hetekben mi is hallottuk néhány beszállítói ügyfelünktől, hogy a kereskedők egy része a kelleténél erélyesebben próbált fellépni velük szemben a beszerzési ár csökkentése érdekében. Az új szabály a beszállítókra történő hasonló nyomásgyakorlás lehetőségét zárja ki. Ennek az is az üzenete, hogy a kereskedők ne hárítsák át a különadó egy részét sem az élelmiszerbeszállítóikra” – tette hozzá dr. Laczka.

A beszállítókat védő új szabály egyelőre csak a veszélyhelyzet idején lesz hatályos, de nem kizárt, hogy a kiskereskedelmi különadóhoz hasonlóan a veszélyhelyzet utánra is kiterjesztik majd az alkalmazását.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS