Csődeljárás, felszámolás: „alapvetően üdvözlendő előrelépések”

2020. 07. 05., 11:30

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítását Kántor Gergely, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédje kommentálta.

Az Országgyűlés 2020. július 3-án elfogadta a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) módosításáról szóló törvényt. E körben a Cstv. egyik legmarkánsabb módosítása, hogy a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek felszámolása során, az adós vagyonának értékesítésekor az államot elővásárlási jog illeti meg, továbbá a gazdálkodó szervezetek számos újabb típusát vonja be e körbe.

Emellett azonban a törvénymódosítás olyan rendelkezéseket is tartalmaz, melyek általános célja a fizetésképtelenségi jog eljárási szabályainak korszerűsítése, valamint a hitelezők és az adós közötti egyezségkötés lehetőségének elősegítése.

Ezen utóbbi változtatások alapvetően üdvözlendő előrelépést jelenthetnek.

  • A csődeljárásban és a felszámolási eljárásban a módosítás egyszerűbb lehetőséget vezet be az elektronikus kapcsolattartásra a hitelezői választmány tagja vagy a hitelezői képviselő és a vagyonfelügyelő vagy a felszámolóbiztos között: ehhez mindössze közölni kell a kapcsolattartási e-mail-címet a vagyonfelügyelővel, vagy a felszámolóbiztossal. Az új rendelkezés csupán egy lehetőség a résztvevőknek; a korábban megszokott kommunikációs formák is megmaradnak. Technikai szempontból azonban megjegyzendő, hogy az elektronikusan továbbított irat csak elektronikus teljes bizonyító erejű magánokiratként, vagy ügyvéd által elektronikus okirati formába alakítva küldhető meg.
  • Csődeljárásban az egyezségkötés szabályait úgy pontosítja a jogalkotó, amely arra sarkallja az adóst, hogy a fizetési haladék alatt mindaddig próbáljon olyan egyezségi javaslatot kidolgozni, amely végül a hitelezők támogatását is elnyeri: az adós a módosítás eredményeképpen mindaddig átdolgozhatja az egyezségi javaslatot, amíg a törvényben meghatározott szavazatszámítás alapján azt legalább a hitelezők egynegyede támogatja. Ez a módosítás valószínűleg javítani fogja a sikeres csődegyezségek esélyeit.
  • A törvényjavaslat több határidőt meghosszabbít: csődeljárásban a fizetési haladék (moratórium) az elrendelő végzés közzétételétől számított 180. napot követő második munkanap 0 óráig fog tartani, ezáltal 60 nappal hosszabb lett a moratórium, illetve ehhez arányosítva az adósnak az egyezségi tárgyalásra a csődeljárás kezdő időpontjától számított 90 napon belüli időpontra kell összehívnia a hitelezőket a korábbi 60 nap helyett. E határidők meghosszabbítása több lehetőséget biztosít a csődegyezség megkötésére, valamint mind az adós további működésének, mind a hitelezők igényeinek kielégítésének jobb esélyei lesznek.
  • Feltehetőleg a koronavírus világjárvány alatti kijárási korlátozás ideje alatt szerzett tapasztalatok alapján a Cstv.-ben is rögzítik az elektronikus hírközlő eszközök (pl. videokonferencia) használatát személyes találkozók helyett: felszámolási eljárásban a hitelező személyes jelenlét helyett ilyen módon is részt vehet a hitelezői gyűlésen. E módosítás úgyszintén javítani fogja a hitelezők hozzáállását, hogy valóban részt vegyenek ezeken az egyeztetéseken.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 09:10:00
2024. januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt; az előbbi mediánértéke 493 700, az utóbbié 341 700 forintra rúgott – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS