Cégvezetők a kiberbűnözők célkeresztjében

2020. 08. 15., 16:00

Az üzleti levelezéshez hozzáférő, azt manipuláló kiberbűnözők jelentik mostanság a legkomolyabb fenyegetést a vállalkozások számára. A BEC (Business Email Compromise) típusú kibertámadás során profi bűnözői csoportok általában e-mailes kommunikáción keresztül, olyan pénzügyi tranzakcióra veszik rá az áldozatokat, amelyek során az eredeti partner helyett a csalók bankszámlájára utalják az összeget. A BEC-típusú támadásokat nehéz felismerni, ám szigorú kontrollal és gyors reakcióval megelőzhető a baj. A Deloitte üzleti podcastsorozatának legújabb epizódjában kiberbiztonsági és jogi szempontból járták körül a jelenséget a meghívott szakértők.

A BEC (Business Email Compromise) módszer egy pszichológiai manipuláción alapuló csalás, aminek a lényege, hogy a bűnözők e-mailes fiókok felhasználásával hatják végre a támadást, megszemélyesítve a kommunikációban résztvevő felek egyikét. Az elsődleges célpontok a döntéshozók, felsővezetők vagy pénzügyi területen tevékenykedő munkatársak, akiket e-mailes kommunikáció során vesznek rá, hogy egy valós tranzakció összegét a csalók bankszámlájára utalják az eredeti partner helyett.

Az utalást követően a támadók bonyolult pénzmosási manővereken keresztül a pénzzel együtt eltüntetik a visszaélésükre utaló nyomokat, majd maguk is felszívódnak. A károsult sok esetben csak akkor értesül a csalásról, mikor üzletfele felhívja rá a figyelmet, hogy a neki járó összeg nem érkezett meg a számlájára.

Mit tehetünk ellene?

„Kibervédelmi oldalról nehéz megelőzni egy ilyen jellegű csalást, hiszen alapvetően pszichológiai eszközökkel dolgoznak a támadók. Ezért elsősorban belső kontrollal, tudatossággal előzhetjük meg a támadásokat. Segíthet a munkavállalók oktatása, illetve például a számlaszám-módosítás folyamatának szigorítása” – tanácsolja Antal Lajos, a Deloitte kiberbiztonsági szolgáltatások üzletágának közép-európai vezetője.

A szakértők szerint minél hamarabb felismeri valaki a csalást, annál nagyobb eséllyel szerezheti vissza az elutalt pénzt. „Ilyenkor először az átutalást kezdeményező fél bankját értesítjük, vagy ha már megtörtént a tranzakció, akkor a fogadó fél bankját, ahol az összeg zárolását kérvényezzük, majd hatósági eljárást indítunk” – magyarázza dr. Walter Viktória, a Deloitte Legal peres csoportjának ügyvédje. „A gyors és hatékony válasz az egyetlen esélyünk arra, hogy visszaszerezzük a már elutalt pénzt”– teszi hozzá. 

Kit terhel a felelősség?

Mivel általában munkavállalók állnak a BEC-es csalások célkeresztjében, kérdés, hogy mennyiben terheli őket a felelősség. A Munka Törvénykönyve szigorúan körülhatárolja a kártérítés körülményeit: gondatlanság esetén nem terhelhető a teljes kár az adott munkavállalóra, kivéve, ha vezetői beosztásban dolgozik, vagy a bizonyítékok alapján kirívóan gondatlanul járt el. Amennyiben az üzleti partnerrel vagy beszállítóval való kapcsolatba ékelődik be egy BEC-es jellegű csalás, pereskedés helyett érdemes kölcsönös megállapodásra törekednie a feleknek.

Az általános felfogás szerint az a cég a felelős, amelyik nem járt el kellő körültekintéssel, és lehetőséget adott rá, hogy „betörjenek” a rendszerébe. Ennek bizonyítása azonban hosszadalmas, és nem is feltétlenül célravezető.  Az érintett feleknek érdemes inkább kölcsönös megállapodásra törekedniük a jó üzleti viszony megtartása érdekében.

Hogyan jár el a NAV az ilyen jellegű csalások esetében?

„Kifejezetten a BEC-csalás miatti adóhatósági gyakorlatra még nincs példa, viszont a hasonló módszerekkel végrehajtott csalásokkal kapcsolatos eljárások eligazodási alapként szolgálhatnak. Ilyenkor az adóhatóság azt vizsgálja, hogy kellő körültekintéssel járt-e el az adott vállalkozás, történt-e súlyos gondatlanság a munkavállaló részéről és megelőzhető lett volna-e a csalás. Ezek fényében  ítélik meg, hogy levonható-e a nyereségből a ráfordítás” – mondja dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperes csapatának vezetője. A tudatos megelőzés azért fontos, mert az erre vonatkozó intézkedések bizonyítékul szolgálhatnak az adóhatósági ellenőrzés során, hogy az adott cég nem gondatlanul járt el, hanem profi bűnszervezet áldozatává vált.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS