Bizonytalanság a bérminimum körül? Döntött a Kúria

2019. 03. 17., 12:35

Bár látszólag egyértelmű, hogy kinek mennyi jár, a gyakorlatban mégis felmerülnek bizonyos kérdések a garantált bérminimum alkalmazása során. A Kúria döntését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd ismerteti.

Milyen ügyben döntött a Kúria?

A Kúria március 7-én tette közzé azt a határozatát, amiben a garantált bérminimum alkalmazásával kapcsolatosan döntött – kezdi friss bejegyzését az Érthető Jog oldalon dr. Kocsis Ildikó. Az adott ügyben az volt a vitás kérdés, hogy a benzinkúton kútkezelői végzettséggel dolgozók az alacsonyabb összegű minimálbérre, vagy a magasabb garantált bérminimumra jogosultak-e. A kettő között havonta 46 000 forint a különbség.

Mi volt az alapprobléma?

A problémát az okozta, hogy mit minősíthetünk középfokú végzettségnek. A garantált bérminimum feltétele ugyanis, hogy „a legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére” jár alapbérként a megállapított garantált bérminimum”.

Mi minősül középfokú végzettségnek?

A Kúriának abban a kérdésben kellett döntést hoznia, hogy a benzinkúton a töltőállomás-kezelői végzettség középfokú szakképzettségnek minősül-e, ami alapján jár a magasabb bér.

Az Országos Képzési Jegyzék (közismerten OKJ) az, ami meghatározza a képesítési szinteket. Ebben több szintet is megkülönböztetnek a középfokú képesítések esetén:

32 Alsó középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg.

33 Alsó középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül.

34 Középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg.

35 Középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül.

A Kúria határozatában megállapította, hogy a középfokú és az alsó középfokú képesítés nem azonos képzettséget takar. Alapvető különbség a két képzettség között, hogy az alsó középfokú szakképesítés iskolarendszeren kívüli képzéssel, a középfokú szakképesítés iskolarendszerű képzéssel szerezhető meg.

A töltőállomás-kezelő szakképesítés esetén az OKJ által megjelölt szint a 32-es, vagyis alsó középfokú szakképesítésnek minősül.

A végső döntés

A Kúria az adott ügyben kimondta, hogy a garantált bérminimumról szóló kormányrendelet „a garantált bérminimum fizetését „legalább középfokú végzettséghez” köti. A jogszabályokból nem vezethető le, hogy az alsó középfokú végzettség ne minősülne legalább középfokú végzettségnek a garantált bérminimumra jogosultság szempontjából.”

Mindegy, hogy egy adott szakképesítés alsó középfokúnak vagy középfokúnak minősül-e, jár a garantált bérminimum, ha

  • a munkakör betöltése középiskolai végzettséghez, illetőleg középfokú szakképesítéshez kötött és
  • a munkavállaló rendelkezik is ezzel a végzettséggel, képesítéssel.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS