Adóköteles biztosítási díj: fontos tudnivalók

2020. 05. 17., 11:30

Az adóköteles biztosítási díj fogalmának helyes alkalmazásáról a NAV szakértői készítettek rövid összefoglalót.

Az adóköteles biztosítási díj 2019. január 1-től hatályos Szja törvény szerinti fogalmát [Szja tv. 3. § 89. pont] a következőképpen kell alkalmazni:

  1. A más személy (pl. munkáltató, kifizető) által kötött egyéni (egy biztosítottat tartalmazó) biztosítási szerződésre (ideértve a kollektív ernyő alatt kötött egyéni biztosításokat is) a szerződő más személy által fizetett díj az Szja törvény 3. §-a 89. pontjának a) alpontja alapján – figyelemmel az Szja törvény 2. §-ának (6) bekezdésében foglaltakra – a más személy és a biztosított magánszemély között fennálló jogviszony szerint (jogviszony hiányában egyéb jövedelem jogcímen) az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles, függetlenül attól, hogy a biztosítás kockázati biztosítás vagy kockázatinak nem minősülő tőkegyűjtő (felhalmozási típusú) életbiztosítás (pl. vegyes életbiztosítás, teljes életre szóló életbiztosítás).
  2. A más személy által magánszemélyek javára kötött csoportos (a biztosítottak száma kettő vagy annál több személy) tőkegyűjtéses biztosítás más személy által fizetett díjának egy főre jutó összegét – ha az a szerződésből egyéb módon nem állapítható meg – az Szja törvény 3. §-a 89. pontjának ba) alpontja alapján arányosítással kell megosztani a biztosított magánszemélyek között. Az így meghatározott egy főre jutó díj a más személy és a biztosított magánszemély között fennálló jogviszony alapján (jogviszony hiányában egyéb jövedelem jogcímen) az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles.
  3. A más személy által magánszemélyek javára kötött csoportos (a biztosítottak száma kettő vagy annál több magánszemély) kockázati biztosítás más személy által fizetett osztatlan díja – minden további vizsgálat nélkül, arra való tekintettel, hogy az ilyen biztosítások díja a biztosítási időszak alatt számtalan okból változhat, és emiatt a magánszemélyek jövedelmét sem lehet biztonsággal és egyértelműen meghatározni, illetve ennek kísérlete, illetve a folyamatos korrekciók aránytalanul nagy erőfeszítést igényelnének minden érintett szereplőtől – az Szja törvény 3. §-a 89. pontjának bb) alpontja alapján adóköteles, így arra az Szja törvény 70. § (6) bekezdése b) pontjának – egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó – rendelkezését kell alkalmazni.

NAV

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS