A jogviszonytól függően eltérő a diákmunka adózása

2022. 05. 27., 11:48

Két-három héten belül kezdetét veszi a nyári szünidő, melynek legalább egy részét százezernyi diák tölti munkával – részben anyagi motiváció miatt, részben szakmai gyakorlat szerzése céljából. Immár széles körben ismert, hogy a 25 év alatti fiatalok idén januártól nem fizetnek SZJA-t, ugyanakkor jogviszonytól függően jelentősen eltérő szabályok szerint alakulhat a nettó jövedelmük. A főbb lehetőségeket járja körül a Moore Hungary elemzése.

Az idén életbe lépett SZJA-mentesség a fiatalok önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelmeire egyaránt vonatkozik, az ugyanakkor kevésbé ismert, hogy a kedvezménynek van felső határa: havonta 433 700 forintig terjedő adóalapra vonatkozik. A felettes részből a kifizető levonja a személyi jövedelemadót.

Adózást tekintve az iskolaszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatás tűnik a legelőnyösebbnek. A 25. életévének betöltéséig a tanuló, hallgató nem fizet sem személyi jövedelemadót, sem járulékot. Sőt a foglalkoztatót sem terheli szociális hozzájárulási adó kötelezettség. Nem árt tudni, hogy egy 2022. április 3-ától életbe lépett kormányrendelet szerint az iskolaszövetkezet számára fizetendő minimális szolgáltatási óradíj összege a tag részére kifizetett óradíjnak 1,178-szorosa. Az óradíj pedig legalább a minimálbér egy órára vetített összege.

A munkaviszonyban foglalkoztatott tanuló a kedvezmény feltételeinek teljesülésekor szja-t nem fizet, de jövedelme járulékalapot képez, melyből a munkáltató 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot von le.

Ha a diák megbízási szerződés alapján dolgozik, a járulékot az önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Ez azt jelenti, hogy az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben költséget lehet elszámolni, mely lehetséges tételesen, számlák alapján, vagy 10 százalék mértékben bizonylat nélkül. Járulékot csak akkor kell fizetni, ha a diák részére fizetett díj eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, vagy naptári napokra annak 30-ad részét, azaz a napi 2000 forintot.

Munkaviszonyban és megbízási jogviszonyban a munkáltatónak is keletkezik 13 százalék szociális hozzájárulási adó kötelezettsége.

A hagyományos jogviszonyok helyett, mellett a diák egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban is vállalhat munkát mezőgazdasági, és/vagy turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára, ide tartozik a filmipari statiszta is. Az alkalmi munkavégzés időben korlátozott, összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, 1 naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és 1 naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesíthető határozott időre munkaviszony.

Fontos, hogy egyszerűsített foglalkoztatásnál a diák jövedelme nettó, mivel sem szja-t sem járulékot nem fizet, ugyanis a munkáltató fizeti a közterhet. A munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára 500; 1000; vagy 4000 forint a tevékenység ágazati besorolásától függően.

Az egyszerűsített foglalkoztatásra létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén 87 százaléka jár. A filmipari statiszta napi nettó jövedelme ugyanakkor nem haladhatja meg a 18 000 forintot.

Külföldi diák foglalkoztatása

A 25 év alatti fiatalok kedvezményét a külföldi adóügyi illetőségű diák munkabéréből vagy megbízási díjából akkor érvényesítheti, ha azonos vagy hasonló kedvezményt ugyanarra az időszakra másik államban nem vett és nem vesz igénybe, továbbá az adóévben megszerzett összes jövedelmének – ideértve a Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is – legalább 75 százaléka Magyarországon adózik. Külföldi adóügyi illetőségnél az adóalap kedvezményhez külön kiegészítő nyilatkozat szükséges.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS