Tavaly nőtt a kutatóhelyek és a K+F tevénységet végzők létszáma

2018. 12. 01., 09:00

Tavaly megfordult a kutatóhelyek és a K+F-tevékenységet végzők tényleges létszámának 2014 óta tartó csökkenő tendenciája: 2017-ben az egy évvel korábbinál 14 százalékkal több, 3109 kutató-fejlesztő hely működött, közel 61 ezer kutatással foglalkozó részvételével – derül ki a Központi Statsztikai Hivatal Kutatás-fejlesztés, 2017 című összefoglaló kiadványából.

A kutatással foglalkozók száma egy év alatt 6,3 ezerrel, 12 százalékkal  nőtt, arányuk az összes foglalkoztatottból 0,91 százalék volt, ezzel újra elérte a 2014. évi szintet. Az év során a vállalkozásoknál működő kutatóhelyeken volt a legnagyobb létszámbővülés, közel 20 százalék, míg az államháztartási szektorban folytatódott a K+F létszám 2016 óta tartó csökkenése a kiadvány szerint.

A KSH adatai szerint 2008 és 2017 között a kutató-fejlesztő helyek számának éves átlagos növekedési üteme 1,1 százalék, a kutatók és a segédszemélyzet létszámáé 2,7 százalék volt. Ugyanebben az időszakban a nemzetgazdasági szintű ráfordítás folyó áron évente átlagosan 7,7 százalékkal bővült.

Tavaly nemzetgazdasági szinten a bruttó hazai termék (GDP) 1,35 százalékát, több mint 517 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre. A K+F-ráfordítások összege folyó áron számítva 21 százalékkal bővült, a GDP-hez viszonyított aránya 0,14 százalékponttal javult a 2016. évi alacsony bázishoz képest. A jelentős bővülés hátterében döntően az állami költségvetésből 2016 végén kiutalt pályázati források 2017-ben történt felhasználása állt.

A ráfordítások 74 százalékát, 378 milliárd forintot a vállalkozási kutatóhelyek, további 13-13 százalékát a felsőoktatási (69 milliárd forint), valamint az államháztartási szektorba tartozó intézetek és egyéb kutatóhelyek (65 milliárd forint) használták fel. 2016-ról 2017-re a vállalkozási kutatóhelyek ráfordításai 19, a felsőoktatási kutatóhelyeké 44, az államháztartási szektorban tevékenykedőké 13 százalékkal emelkedtek.

A K+F tevékenység ráfordításaiból a vállalkozások 272 milliárd forintot finanszíroztak, az állami  költségvetés 165 milliárd forintot biztosított, emellett közel 77 milliárd forint külföldi forrást használtak fel. A rendelkezésre álló állami forrás 32 százaléka az operatív programokból, további 18 százalék pedig a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból származott. A külföldről kapott 77 milliárd forint több mint háromnegyede vállalkozásoktól érkezett.

A tavalyi év során az állami költségvetésből érkező források összegében volt a legnagyobb, 47 százalékos növekedés, hasonló mértékű, 44 százalékos emelkedést utoljára 2001-ben regisztráltak - olvasható a KSH kiadványában.

Az összeállítás szerint 2017-ben országos szinten a K+F-ráfordítások 58 százalékát fordították kísérleti fejlesztésre, 23 százalékát alkalmazott és 19 százalékát alapkutatásra. Az államháztartási és a felsőoktatási szektorban az alapkutatás részesedése volt meghatározó (58, illetve 60 százalék), a vállalkozási szektorban pedig a kísérleti fejlesztésé (76 százalék).

A K+F-tevékenység 2017-ben is erősen a Közép-Magyarország nagyrégióban, ezen belül a fővárosban koncentrálódott: a 3109 kutatóhely fele, 1563 működött a nagyrégióban. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS