Megalakult az alkalmazott kutatásokat támogató hálózat

2021. 09. 20., 20:00

Az alapító okirat aláírásával 2021. szeptember 20-án létrejött a Bay Zoltán Nemzeti Alkalmazott Kutatóintézet-Hálózat – tájékoztatott az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

A hálózat az induláskor kutatás-fejlesztési és vállalkozási tevékenységük összehangolásával fokozhatja négy állami érdekeltségű intézmény piaci bevételtermelő képességét. Távlatosabb küldetése, hogy újabb csatlakozók bevonásával erősítse a magyar gazdaság versenyképességét, magas hozzáadott értéket termelő munkahelyek létesítésére ösztönözzön.

A szaktárca ismerteti: az alkalmazott kutatóintézet-hálózat a Bay Zoltán Nonprofit Kft. bázisán jött létre, további alapítói az Autóipari Próbapálya Zala Kft., az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. és a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.. Az elsődleges törekvés a tagok közti szinergiák kiaknázása, a tudás- és technológiatranszfer támogatása, ezzel kutatás-fejlesztési tevékenységük fejlesztése, a piaci megrendelők számára nyújtott szolgáltatásaik bővítése. A hálózat nemzetközi előképének tekinthető német Fraunhofer Társaság Európa vezető szervezete az alkalmazott kutatások terén.

A Bay Zoltán Nemzeti Alkalmazott Kutatóintézet-Hálózat önálló kutatási stratégiát dolgoz ki, feladatainak ellátásában saját Innovációs Tanácsadó Testületére támaszkodik majd. Működésének finanszírozását az NKFI Alap terhére a kormány biztosítja, 2021-ben 1,2 milliárd forint összegben.

Tervben van a Bay Zoltán Nonprofit Kft. kutatási infrastruktúrájának korszerűsítése, szolgáltatásai színvonalának és innovációs potenciáljának emelése is. A fejlesztési programmal lehetővé válhat a hazai vállalkozások erősítése egyebek mellett anyagtudományi, fenntarthatósági, tiszta gyártási, IT hardware és működésbiztonsági területeken.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter elmondta: „A kormány a tudásalapú gazdaság megteremtésén dolgozik, Magyarországot Európa jelentős innovátorai közé léptetné előre. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium stratégiai célja, hogy a hazai K+F ráfordítások 2030-ra érjék el a GDP 3 százalékát. E törekvések valóra váltása érdekében a folyamatosan növekvő finanszírozás mellett életre hívtuk a legjobb hazai képességeket összefogó kezdeményezéseket is. A kutatóintézeti, egyetemi és vállalati szaktudás és teremtőerő összekapcsolását a tudományos parkok és a nemzeti laboratóriumok rendszereivel segítjük. Az alapkutatásokra fókuszáló Eötvös Loránd Kutatási Hálózat mellett most létrejövő alkalmazott kutatóintézet-hálózatnak a magyar ötletek gyakorlati hasznosításában, piacképes termékké, szolgáltatássá alakításában kell majd élen járnia.” (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS