Így „digitalizálódnak” a hazai vállalatok

2019. 07. 16., 14:01

2010 és 2017 között a hazai cégek árbevételének 16–20 százaléka keletkezett elektronikus kereskedelem révén, 2018-ban 23 százaléka, ez nagyobb, mint a 17 százalékos uniós átlag – derül ki a statisztikai hivatal friss összefoglalójából.

Az infokommunikációs technológiák és az ehhez kapcsolódó tevékenységek egyre inkább szerves részét képezik a gazdasági folyamatoknak globális és hazai szinten egyaránt. Az internet fejlődése új értékesítési csatornát alakított ki, a kapcsolódó technológiák pedig új ágazatokat teremtettek, meglévőket alakítottak át – olvasható a KSH „Magyarország, 2018” című friss kiadványának digitális gazdaságról szóló fejezetében.

Az árbevétel közel negyede elektronikus árbevétel

Ma már szinte elengedhetetlen egy vállalkozásnál, hogy legyen internetkapcsolata, és a mindennapi működésükhöz tartozik a saját honlap fenntartása. 2018-ban a hazai vállalkozások (legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások köre a pénzügyi szervezetek nélkül) 91 százalékának volt internetkapcsolata, 66 százaléka saját honlappal rendelkezett. Mindkét esetben javult az ellátottság (2, illetve 10 százalékponttal) a 2010. évihez képest, viszont elmarad az uniós átlagtól (97, illetve 77 százalék). Az internetes jelenlétnél fontos tényező, hogy a cégek milyen információt, lehetőséget kínálnak a felhasználók részére. 2018-ban a honlappal rendelkező vállalkozások 30 százaléka tette lehetővé, hogy a honlapján lehessen vásárolni, megrendelni a terméket/szolgáltatást. (Uniós szinten a vállalati weboldalak 24 százaléka ad lehetőséget a vásárlásra, rendelésre.) Az arány 4 százalékponttal magasabb a 2010. évinél, viszont a lehetőség kialakításában korlátozó tényező lehet a cég profilja, az általa értékesített termék vagy nyújtott szolgáltatás jellegzetességei.

2018-ban a magyar cégek 13 százalékánál származott az árbevétel legalább 1 százaléka elektronikus értékesítésből. 2010 és 2017 között a hazai cégek árbevételének 16–20 százaléka keletkezett elektronikus kereskedelem révén, 2018-ban 23 százaléka, ez nagyobb, mint az uniós átlag (17 százalék). Az e-kereskedelem súlya a nagyvállalatok körében a meghatározó, mivel esetükben 100 forintnyi árbevételből 36 forint származott ebből. A nagyvállalatok körében döntően elektronikus adatcserén keresztül zajlik az e-kereskedelem, viszont a 250-nél kevesebb foglalkoztatottal rendelkező vállalkozásoknál a webes értékesítés szerepe a jelentős. Bár az interneten történő értékesítés összességében a kisebb súlyt képviseli, a lakosság egyre szélesebb köre bonyolít rendszeresen vásárlásokat a világhálón keresztül.

Az IKT-szektor súlya

A digitalizáció felgyorsította az infokommunikáció fejlődését, ezáltal a digitális gazdaság alapját képező infokommunikációs szektor szerepe is hangsúlyosabbá válik a nemzetgazdaságon belül. Az IKT-szektor magában foglalja az elektronikai ipar jelentős részét, az információtechnológiai, híradástechnikai eszközök nagykereskedelmét, a szoftverkiadást, a távközlést, az információtechnológiai szolgáltatást, valamint az adatfeldolgozó, webhoszting, világhálóportál-szolgáltatást. Ezeken a területeken 2017 végén összességében 34 ezer vállalkozás működött, számuk 2013 és 2017 között évente átlagosan 6,3 százalékkal, a nemzetgazdasági átlagot meghaladó mértékben emelkedett. Mindössze 340 nagyvállalat tartozott az IKT-szektorba, viszont az árbevétel, beruházás és a hozzáadott érték alapján a szektor teljesítményének meghatározó része hozzájuk kötődött. 2017-ben az IKT-szektor tevékenységében 162 ezer fő vett részt, a teljes nemzetgazdaság átlagos állományi létszámának 5,3 százaléka.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS