A magyaroknak a 26 százalék a kritikus határ

2019. 10. 09., 16:45

A mobiltelefonok mára a társas érintkezés egy új formáját jelentik. A felhasználók nem pusztán telefonálásra és üzenetváltásra alkalmazzák ezeket a készülékeket, számos adatot, dokumentumot, fotót készítenek és tárolnak az okostelefonokon. A Samsung kutatásából kiderült, hogy a mobilok a felhasználók meghosszabbított kezeként és gondolataként is funkcionálnak, éppen ezért az egyéni biztonságérzetben is fontos szerepet játszanak.

A telefon akkumulátorának töltöttsége közvetve vagy közvetlenül, de az egyéni komfort-, és biztonságérzetet is nagyban befolyásolja, derül ki a Samsung legfrissebb kutatásából. A Samsung európai felmérése továbbá vizsgálja a Galaxy S10 és Note10 termékcsalád által támogatott PowerShare technológia, vagyis az eszközök közötti kétirányú vezeték nélküli töltésmegosztás hatásait a magyarok körében.

Feszültséget okoz a merülő telefon

A kutatásból kiderül, a merülő félben lévő vagy teljesen lemerült telefon komoly bosszúságot okozhat. A magyarok válaszai alapján az egyéni komfortérzetet befolyásoló tényezők a leginkább kellemetlenek. 46 százalékuk említette a mindennapi élet három legnagyobb technológiai bosszúsága között az alacsony akkumulátortöltöttséget, amelyet a nem használt alkalmazások jelenléte (32 százalék), és az elfelejtett jelszavak (29 százalék) követnek. A válaszadók 72 százaléka érzi magát feszültnek attól, ha látja, hogy a telefonja lemerülőben van, a magyarok átlagosan 26 százalékos töltöttségi szintnél kezdenek konnektort keresni.

A családi kapcsolódás a legfontosabb

A telefon lemerülésétől való félelmet a magyarok többsége (57 százalék) szerint leginkább az okozza, hogy elérhetetlenné válnak szeretteik, nem lehet válaszolni hívásokra és üzenetekre (51 százalék), nehézkessé válik az utazástervezés (33 százalék), és fotózni sincs lehetőség (23 százalék). A szeretteikhez való kötődés fontosságát is mutatja, hogy a válaszadók 27 százaléka írna üzenetet édesanyjának, amikor telefonjának töltöttségi szintje csupán 1 százalék. A 25-34 éves korosztályra különösen jellemző, hogy a telefonjukon keresztül elérhető korlátlan kapcsolódás szolgáltatja számukra a biztonságot. Amennyiben ez valamilyen okból nem lehetséges, mindent megtesznek, hogy újra kapcsolódni tudjanak, így 16 százalékuk használt már titokban közösségi térben található konnektort telefontöltéshez.

A megosztáshoz bizalom is kell

A kutatás az emberekkel kapcsolatos bizalomra is rákérdezett, amelynek hatékony fokmérője az, hogy kivel érzik magukat annyira komfortosan a felhasználók, hogy hajlandóak legyenek megosztani töltöttségüket. Míg idegenekkel csak a megkérdezettek 10 százaléka osztaná meg akkumulátorát, addig családtagok esetén már 84 százalékuk szavazna bizalmat. A baráti kapcsolatokban is lehet szerepe a telefonok által biztosított elérhetőségnek, hisz szinte minden harmadik magyarban (27 százalék) kételyek támadnának barátjával szemben, ha ő nem osztaná meg a telefonja töltöttségét szükség esetén. Azt, hogy mennyire fontos átlagosan a magyarok 24 százaléka állítana valótlant töltöttségi szintjéről azért, hogy ne kelljen azt megosztania másokkal.

Az alacsony magyar osztozkodási hajlandóságot árnyalja, hogy 83 százalékuk szívesen nyújtana valamilyen ellenszolgáltatást a töltésért cserébe: 67 százalékuk meghívná a segítőt egy italra, 14 százalék fizetne érte, de 6 százalék akár még egy randira is elvinné azt, aki kisegítette. Ez azt is mutatja, hogy a válaszadók nagyra értékelik, ha valaki segít megteremteni személyes biztonságukat.

A folyamatos kapcsolódást biztosító eszközök ma már nagyban hozzájárulnak az emberek jó közérzetéhez. A kutatás alapján a telefontöltöttség megosztása a magyarok körében is komoly bizalmi viszonyt feltételez, amely jó eszköz lehet a társadalmi kötelékek erősítésére, és akár értékmérőként is mutathatja az emberi kapcsolatok és a személyes biztonságérzet minőségét.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS