Ősztől újra törlesztene a még moratóriumban lévők nagy többsége

2021. 08. 23., 16:30

Pozitív, jövőközpontú és a problémák megoldására irányuló kommunikációt várnak a pénzügyi szolgáltatójuktól a lakossági ügyfelek a koronavírus-járvány okozta új környezetben – derül ki a CIB Bank nemrégiben a saját ügyfélkörében elvégzett online kutatásából. Az immár második alkalommal elvégzett felmérés alapján a válaszadók legnagyobb félelme változatlanul az, hogy egy családtagjuk elkapja a koronavírust, miközben az anyagi biztonságért inkább a fiatalabb, az egészségéért pedig az idősebb generáció aggódik jobban. A CIB Bank még hitelmoratóriumban lévő lakossági ügyfeleinek többsége szeptember után inkább már újra törlesztene.

A magyar lakosság jóval optimistább a koronavírus-járvány kapcsán, mint egy évvel ezelőtt, éhezik a jó hírekre, miközben szeretné visszakapni a régi életét is – derül ki abból, a több mint ötezer fő megkérdezésével készült kutatásból, amit a CIB Bank – 2020. júniusa után – már másodszor készített el annak érdekében, hogy felmérje a lakossági ügyfélkörnek a kialakult helyzettel kapcsolatos attitűdjeit.

Az elmúlt egy év érezhető változást hozott a lakossági ügyfelek bankjukkal szembeni elvárásaiban is. Látványosan, 16 százalékponttal, 29 százalékra nőtt például azoknak az ügyfeleknek az aránya, akik pozitív, jövőbemutató és megoldásfókuszú kommunikációt várnak el a bankjuktól a kialakult helyzetben. Öt százalékponttal nőtt az említési arány a mindennapi életet segítő termékekről és szolgáltatásokról szóló kommunikáció igényénél is, tehát az ügyfelek egyre jelentősebb része várja el, hogy pénzügyi szolgáltatója mellette álljon a nehezebb időszakokban is.

A kutatás szerint a CIB Bank kommunikációjával a lakossági ügyfelek nagy többsége elégedett: a pénzintézet egy ötös skálán a válaszadók 43 százalékánál kapta meg a maximális pontszámot, további 35 százalék pedig 4-esre értékelte a bank e területen nyújtott teljesítményét.

Ami a járvány lehetséges következményeivel kapcsolatos aggodalmakat illeti, a kép hasonló a tavalyi kutatás eredményeihez. A legtöbben változatlanul attól félnek leginkább, hogy valamelyik családtagjuk elkapja a koronavírust, igaz, egy év alatt 47 százalék közeléből 41-re csökkent az érintett válaszadók aránya.

A járvány pozitív hatásaira vonatkozó kérdésnél sem változott a sorrend, csak az említési arányoknál történtek elmozdulások: azt, hogy a korábbinál több dolgot érhet el online, a válaszadók közel 9 százalékponttal nagyobb hányada (36,3 százaléka) jelölte meg, miközben a családdal töltött több idő említési aránya majdnem tíz százalékponttal, 29 százalék környékére csökkent.

A válaszadó CIB Bank ügyfelek közel 81 százaléka már megkapta legalább az első adag vakcinát, és csak 12,7 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem kívánja felvenni az oltást. Az oltási hajlandóság a kisebb településeken valamivel elmarad az átlagtól, miközben az idősebb korosztályoknál meghaladja azt. A kutatás eredményei szerint a válaszadók összességében egyre optimistábbak a pandémia kapcsán: azoknak az aránya, akik szerint a jövőben elkerülhetők a hasonló járványok, a tavalyi 50,3-ről mostanra 65,3 százalékra emelkedett.

A pénzügyi helyzetük várható alakulásával kapcsolatosan szintén jóval derűlátóbbak a CIB Bank lakossági ügyfelei, mint tavaly. Hat százalékponttal, 48 százalékra nőtt például azok aránya, akik szerint nem várható a háztartásuk jövedelmének csökkenése a közeljövőben. A megtakarításai csökkenéséről az ügyfelek 33 százaléka számolt be, szemben az egy évvel korábbi 38 százalékkal, miközben további mérséklődést már csak a válaszadók 20 százaléka vár.

Az egyes banki termékek tervezett használatára vonatkozó kérdésnél változatlanul az internetbanki, illetve mobilbanki szolgáltatás igénylése vezet – ezt a válaszadók negyede mondta szinte biztosra –, de viszonylag magas a megtakarítást és a lakásfelújítást tervezők aránya is.

Ami az online csatornák használatát illeti, a válaszadók 68 százaléka arról számolt be, hogy a pénzügyeinek a korábbinál nagyobb hányadát intézi online csatornákon. Az érintett ügyfelek – nem meglepő módon – leginkább átutalási tranzakciókhoz (93 százalék) és az egyenlegük lekérdezéséhez (65 százalék) használják az internetbankot vagy a mobilalkalmazást. A pénzügyek után a ruházati cikkek vásárlása az, amit a válaszadók a járvány kitörése óta inkább online végeznek: itt 32 százalék az említési arány, leginkább a fiatalabb generációknak köszönhetően.

A kutatás kitért a legutóbb szeptember végéig meghosszabbított törlesztési moratórium kérdésére is.  A válaszokból az derült ki, hogy a még moratóriumban lévő válaszadók nagy többsége – 62,8 százaléka – a hosszabbítás szeptember végi lejárta után ismét folytatná a törlesztést.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS