Az adósok 1 százaléka sem élt a kintlévőség-kezelő által vállalt önkéntes moratóriummal

2021. 02. 25., 15:15

A magyar lakosság igyekezett törleszteni azokat a lejárt adósságait, amelyekre nem vonatkozott az állami hitelmoratórium – olvasható Európa egyik vezető kintlévőség-kezelő vállalata, az EOS éves jelentésében.

A 2020-as év a kintlévőség-kezelési piacon is jelentős bizonytalanságot eredményezett. Bár tavasszal kiderült, hogy az állami moratórium nem vonatkozik a már lejárt, és kintlévőség-kezelőknél található tartozásokra, a piac egyik vezető szereplője, az EOS Magyarország önkéntes moratóriummal igyekezett segíteni a járvány miatt bajba került adósokat. 
 
„Az év első negyedében jelentős bizonytalanságot tapasztaltunk a teljes gazdaságban, mivel az engedményezők és a bankok sem láthatták előre, hogy pontosan milyen módon kezeli majd a válságot a kormány, milyen intézkedések mely cégekre, és milyen időtartamban vonatkoznak majd. Ez a bizonytalanság azzal járt, hogy az engedményezői piacon jelentős lassulást regisztráltunk” – mondta Lencsés Tamás, az EOS Faktor Zrt. ügyvezető igazgatója. 
 
Az EOS által bevezetett önkéntes moratórium kétszer 3 hónap időtartamra vonatkozott, ami azt jelentette, hogy amennyiben egy adós a járvány által okozott helyzetre hivatkozva kért méltányosságot, legfeljebb 6 hónapra kaphatott felmentést a törlesztés alól.

„A tapasztalatok alapján az adósok kevesebb, mint 1 százaléka élt a lehetőséggel, ami azt jelzi, hogy a lakosság a hitelmoratóriumnak köszönhetően felszabadult forrásait tudatosan próbálta a már lejárt adósságai törlesztésére fordítani. Bár a vállalt önkéntes moratórium lejárt, vállalati missziónkkal összhangban továbbra is keressük a lehetőségeket, hogy a válság miatt bajba került adósok számára a szokásos, rugalmas megoldásokat az adósokkal közösen megtaláljunk" – tette hozzá Lencsés Tamás. 
 
A második hullámban az engedményezések piaca szinte teljesen kiürült, mivel nem lehet felmondani lejárt követelésekhez tartozó szerződéseket, 2021-ben azonban már látszanak jelei az engedményezések újraindulásának. „Már regisztráltunk követeléscsomag-értékesítéseket, azonban ezek mind mennyiségben, mind értékben egyaránt messze elmaradnak a korábbi évektől. Láthatóan az engedményezők kivárnak, érthető módon látniuk kell, hogy a hitelmoratórium lejártát követően milyen követelések szerepelnek majd a könyveikben.”
 
Az EOS Magyarország jelentése szerint egyértelműen a vakcinák érkezésétől és beadásától függ, hogy mikor indulhat újra a pénzügyi és szolgáltatói piac, azonban a helyzet jelentősen különbözik a 2008-as válság időszakától.

„Míg a korábbi válság közvetlen oka egyértelműen a túlhitelezés volt, most inkább egy tudatosabb és megtakarítóbb attitűd jellemzi a lakosságot. Azt látjuk, hogy a gazdaságban most több tartalék van, mint 13 évvel ezelőtt. Jelenleg a harmadik-negyedik negyedévre várjuk a gazdaság és az engedményezési piac újraindulását" – tette hozzá az ügyvezető igazgató. 
 
2020 elején még optimista várakozással indult az év, mert bár az EOS-nál is folyamatosan elemezték a helyzetet, úgy tűnt, hogy a járvány nem fogja döntő módon befolyásolni a napi munkafolyamatokat, azonban március elején gyakorlatilag néhány nap leforgása alatt kellett átállni a vállalatnak a távmunkára.

„A helyzetünk szerencsésnek volt mondható, mivel az EOS Magyarországnál nem sokkal a járvány kezdete előtt vezettük be az otthoni munkavégzés szabályozott módját, így az átállás nem okozott jelentős fennakadást az üzletmenetben” – mondta Kovács Viktória, az EOS Faktor Zrt. HR igazgatója.
 
A vállalat az első hullám elején a kollégák felét helyezte home office-ba, majd júniusra szinte a teljes alkalmazotti állomány otthonról dolgozott. Ennek a folyamatnak a legkomplexebb része az IT infrastruktúra felkészítése, a különböző nyilatkozatok és hivatalos iratok adminisztrációja távoli volt. A vállalat munkatársai közel 90 százalékban jelenleg a második hullám alatt is otthonról dolgoznak.

„A válság rákényszerített minket arra, hogy újragondoljuk költségstruktúránkat, és elsődleges célunk a munkavállalók megőrzése lett, amelyet sikerült elérnünk. Az EOS Magyarország a válság ellenére is kiemelkedően stabil, és sikeresen megőrizte a minőségi szolgáltatás alapjául szolgáló szakértelmet” – mondta a HR szakember.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS