Aki biztosnak érzi a munkahelyét, inkább folytatja a törlesztést

2020. 05. 16., 10:50

A hitellel rendelkezők 17 százaléka már élt is a hitelmoratóriummal, 20 százalékuk pedig biztos benne, hogy kihasználja a lehetőséget – derül ki a K&H legfrissebb kutatásából, amely a márciusban életbe lépett adósságvédelmi intézkedés hatását vizsgálta.

A hiteladósok 27 százaléka továbbra is fizeti a törlesztéseket. A hitelmoratórium megítélését nagyban meghatározza, hogy a hitelesek mennyire érzik veszélyben az állásukat a koronaválságban. Az állásukat ingatagnak tartók háromnegyede élne a moratórium adta lehetőséggel, ezzel szemben akik biztosnak érzik a munkahelyüket, azoknak a kétharmada inkább folytatja a törlesztést.

Nagyon vegyes képet mutat a hitelesek hozzáállása a koronavírus-járvány miatt bevezetett fizetési moratóriumhoz, amelyet március közepén hirdetett ki a kormány, és ami lehetővé teszi a törlesztés felfüggesztését december végéig. A K&H április elején készített kutatása szerint tízből négy embernek, a felnőtt lakosság 42 százalékának van valamilyen hitele. 22 százalékuk fizet lakáshitelt, 15 százalékuknak van folyószámlahitele vagy hitelkártyája, 10 százalékuk pedig személyi kölcsönnel rendelkezik. Az áruhitelesek aránya 8 százalékos, a lakosság 6 százaléka pedig autóhitelt vagy lízingkonstrukciót törleszt.

Fele-fele

A K&H felmérése szerint a hitelesek táborát nagyjából kettéosztja a hitelmoratórium. A megkérdezettek 17 százaléka már élt is a lehetőséggel, 20 százalékuk szinte biztosan felfüggeszti a törlesztést, 12 százalékuk pedig valószínűnek tartja ezt. Vagyis az érintettek 49 százalékának jelent alternatívát a könnyítés.

Ezzel szemben a hitelesek 27 százaléka biztosan fizeti tovább a törlesztéseket, 18 százalékuk várhatóan szintén nem kéri ezt az opciót. Tehát a hitellel rendelkezők közel fele, 45 százaléka marad az eddigi forgatókönyvnél. A válaszadók 6 százaléka pedig egyelőre nem tudott dönteni arról, hogy mitévő legyen.

A kutatásából kiderül az is, hogy a munkahelyét veszélyben érző hitelesek háromnegyede várhatóan él a lehetőséggel. Ugyanakkor az állásukat stabilnak tartó adósok kétharmada várhatóan nem változtat az eddigieken: 46 százalékuk biztosra mondta, hogy a jövőben is minden hónapban fizetni fogja a törlesztőrészletet, 20 százalékuk pedig ezt valószínűnek nevezte.

Ahol nem kérték

Bár a K&H kutatásában megkérdezettek 27 százaléka mondta azt, hogy élni fog a moratóriummal, május közepéig a K&H saját adatai szerint a hitellel rendelkező ügyfelek 50 százaléka jelezte, hogy szeretné a továbbiakban is fizetni a hitelét. A lakossági ügyfelek 49, a kkv ügyfelek 24, míg a nagyvállalatai ügyfelek 50%-a jelezte a pénzintézet számára, hogy az eddigi menetrendnek megfelelően szeretné törleszteni fennálló hiteltartozását.

Könnyítés sokaknak

A hitelmoratórium egyébként a koronavírus-járvány miatt bevezetett adósvédelmi intézkedések egyike, célja, hogy átmeneti könnyítést biztosítson a hiteleseknek, mert sokan elveszíthetik a munkájukat vagy csökkentett fizetést kaphatnak a jövőben.

A bank szakemberei felhívták a figyelmet arra, hogy a moratórium nem jelent tartozáselengedést, akik élnek a lehetőséggel, azoknak a mostani szabályok szerint januártól meg kell kezdeniük a törlesztést, amelynek összege nem lehet magasabb az eredeti havi részletnél, vagyis a kölcsön futamideje meghosszabbodik. Szintén fontos az a koronavírus-járvány miatt hozott adósvédelmi intézkedés, amely a fogyasztási kölcsönök, például a személyi hitelek teljes hiteldíjmutatóját (thm) maximalizálta. Ennek értelmében december végéig a szóban forgó hitelek thm-je legfeljebb 5 százalékponttal lehet magasabb az alapkamatnál, azaz 5,9 százalékot nem haladhatja meg. A K&H az elsők között jelent meg a thm-plafonnak megfelelő személyi kölcsönével és hitelkártyájával. A bank szakértői itt is rámutattak arra, hogy a maximális thm a mostani szabályok szerint december végéig érvényes, januártól pedig magasabb lehet.

A régió, településtípus, nem és korcsoport szerint országosan reprezentatív telefonos kutatás a 18-64 éves magyar lakosság hozzáállását vizsgálta a koronavírus-járvány miatt bevezetett fizetési moratóriumhoz. A kutatásban 1032-en vettek részt 2020. április 4-e és 6-a között.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS