A készpénz napjai meg vannak számlálva a vendéglátásban

A készpénz napjai meg vannak számlálva a vendéglátásban
2022. 12. 09., 19:22

A szakértők a digitalizációt egyfajta hatékonyságnövelő eszközként definiálják – de mit ad a gasztrovállalkozások fejlődéséhez? Miért fontos ebbe fektetni? Ezeket a kérdéseket vitatta meg Gerendai Károly (Costes), Magyar Balázs (Bizpay), Boldizsár Máté (SALT), Szász Ferenc (Mastercard), Klekner Péter (Kifli.hu) és Szórád Gábor (Tadam) a Piqniq Budapest rendezvényén Budapesten.

A kártyás fizetések már a koronavírus-járvány előtti időkben is túlsúlyban voltak, de a pandémia okozta „digitális őrület” erre rátett egy lapáttal. Ma már annyira domináns a kártyás fizetés a vendéglátásban, hogy kifejezetten gyanúsak a csak készpénzt elfogadó a helyek.

„Ahol csak készpénzeznek, az árulkodó jel, hogy valami nem tiszta. Szerintem a készpénz napjai meg vannak számlálva, folyamatosan marginalizálódik a szerepe” – szögezte le Gerendai Károly, az első hazai Michelin-csillagos (Costes, 2010-ben), valamint több más étterem és élményhelyszín társtulajdonosa.

Jó pár példa van már a teljesen készpénzmentes eseményekre – például fesztiválokon, koncerteken –, ahol már csak elektronikusan lehet fizetni.

„A kártyás fizetés nem mumus, sőt, az egy főre eső költés nagyobb, mint a készpénzes vásárlásoknál. Egy hasonlattal élve: egy jó digitális fizetési rendszer olyan, mint a túrázóknál a sétabot: növeli a hatékonyságot, könnyebbé teszi az összes lépést, és a lehető legmegbízhatóbb módon lehet rá támaszkodni” – mondta Magyar Balázs, az elektronikus fizetési megoldásokat nyújtó szolgáltató, Worldline magyarországi partnerének, a Bizpay-nek az ügyvezetője.

A digitális fizetési rendszerek térhódítása

„Ugyan senkire sem jellemző, hogy de jót fizettem érzéssel áll fel az étteremben a vacsoraasztaltól, mégis bosszantó érzéseket szül, ha valami nem stimmel. Azaz létezik olyan, hogy fizetési élmény, de ezt kevesen kezelik tudatosan” – fejtette ki Szász Ferenc, a Mastercard üzletfejlesztési igazgatója.Az érintésmentes korszak jelentős változást hozott a vásárlók által használt fizetési módokban.

Viszont a digitális módok kicsit visszafogják a borravaló mértékét, mert sokan abban a hitben vannak, készpénzt kell adniuk, hogy biztosan eljusson oda, ahová szánják. Pedig kulturális alapokon nyugszik, hogy adunk-e borravalót vagy sem – aki ad borravalót, annak mindegy hogyan fizet.

Boldizsár Máté, a Michelin-csillagos és a zöld csillagos fenntartható vendéglátóhely díjjal is kitüntetett SALT tulajdonosa szerint:„A cél hosszú távon az, hogy megtaláljuk a módot a dolgozók jutalmazására, de az ne a borravaló legyen. Már sokkal tudatosabbak a szektorban a munkavállalók, nem jönnek el úgy dolgozni, hogy mozog a bérük. A borravaló már az alapbéren felüli juttatás, a hab a tortán.”

A digitalizáció egyszerűbb, mint sokan gondolják

A digitalizáció nem csak a fizetési rendszereket modernizálja, hanem számos más folyamatra is hatással lehet: a beszállítókkal hatékonyabb folyamatok épülnek ki, a vendégelégedettség mérését gyorsíthatja, sőt, akár fizetőkapus foglalási rendszer is bevezethető. Ezek mind hatással vannak az ügyfélélményre, hogy a vendég milyen érzésekkel távozik.

A legtöbb piaci szereplő felismerte már, hogy el kell indulni a digitális úton, vannak, akik arra esküsznek, hogy ennek köszönhetik elképesztő ütemű fejlődésüket. A GKID első féléves riportja alapján a Kifli.hu online szupermarket például háromszor gyorsabban nőtt (40 százalék), mint a teljes online FMCG piac (13,3 százalék).

Klekner Péter, a cég ügyvezetője elárulta a siker egyik kulcsát, egyszerűen nem bonyolítják túl a működésüket:„Online felületeken dolgozunk, mindent ott oldunk meg, akár egy Google sheet is elég egy új ötlethez. Aztán a fejlesztést már a saját igényeinkre szabjuk, azonban nem nekünk kell mindent nulláról kitalálni, hogyha kiindulásnak használjuk a meglévő technológiákat.”

A digitalizációnak nem célja kigolyózni a munkavállalókat

Nagyon drága a munkaerő, ezért lassan már a legtöbb gasztrovállalkozás ott tart, hogy az egyszerűbb dolgokat csinálják meg a gépek, az ember pedig foglalkozzon a komplexebb feladatokkal, például a vendéggel.„A cél, hogy a munkavállalók nagyobb hozzáadott értéket adjanak, hasznosabban töltsék el az automatizáláson nyert felszabaduló időt” – magyarázta Gerendai Károly.

Tisztán látszik a folyamat: a digitalizáció az alapvetően offline működésre beállt vendéglátó szektorba is betört. A technológiai rendszerek egyre komplexebbek, például a foglalás, alapanyagrendelés, fizetés területén egyértelműen gyors a fejlődés.

A jövő is kezd kirajzolódni: „Az amúgy is sok átalakuláson átmenő éttermi piac újraformálásában az ügyfélélménynek, azon belül a fizetési élménynek, illetve a digitális fizetési lehetőségek kihasználásának nagy szerepe lesz” – összegezte az elhangzottakat Bánhalmi Kata, a Piqniq Budapest gasztroközösség társalapítója.

(Hallgassa meg a Bizniszplusz Bánhalmi Katával készített podcastjét!)

(Fotó: Piqnig Budapest)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS