Veszélyes termékek az EU-ban: játékokról érkezett a legtöbb bejelentés 2019-ben

2020. 07. 08., 11:59

Az Európai Bizottság közzétette jelentését a veszélyes termékek forgalomba hozatalának megakadályozására vagy korlátozására irányuló bizottsági rendszerről, az úgynevezett riasztási rendszerről.

A jelentés azt mutatja, hogy évre évre nő a riasztást követően a hatóságok által hozott intézkedések száma, amely 2019-ben elérte a 4477-et, szemben a 2018-as 4050-nel – olvasható a Bizottság jelentésében.

Didier Reynders jogérvényesülési biztos a következőket nyilatkozta: „A hét minden napján 24 órában működő riasztási rendszer folyamatosan garantálja az információáramlást és egységes piacunk biztonságát. Amint a 2019-es jelentésből kiviláglik, minden korábbinál kiterjedtebb munka folyik a fogyasztók veszélyes termékekkel szembeni védelme és az esetleges károk elkerülése érdekében. Ezenfelül a Bizottság együttműködik a tagállamokkal a termékek tesztelésének fokozása érdekében. E munka eredményeként a tavalyi év vége óta további 75 termék került megjelölésre a riasztási rendszeren keresztül.

A jelentés főbb megállapításai

2019-ben a riasztási rendszerben részt vevő 31 ország (az uniós tagállamok, valamint az Egyesült Királyság, Norvégia, Izland és Liechtenstein) hatóságai 2243 esetben küldtek veszélyes termékre vonatkozó riasztást a rendszeren keresztül, amelyek nyomán 4477 intézkedésre került sor. Ez tavalyhoz képest 10 százalékos, 2015 óta pedig 63 százalékos növekedést jelent. A meghozott intézkedések a termék forgalmazók és termelők általi – a fogyasztókhoz való eljutást megelőző – forgalomból történő kivonásától vagy megsemmisítésétől a nem biztonságos termékeknek a felhasználóktól való visszahívásáig terjednek.

A mai jelentés szerint a játékok termékcsoportjára vonatkozó kategóriában tették a legtöbb bejelentést (az összes bejelentés 29 százaléka), majd a gépjárművek (23 százalék), valamint az elektromos készülékek és berendezések (8 százalék) kategóriája következett. Ugyancsak nagyszámú riasztást adtak ki kozmetikumok, ruházati termékek, textíliák és divatcikkek, valamint gyermekápolási cikkek és gyermekfelszerelések esetében.

A legtöbbször bejelentett kockázatok sérülést – például törést vagy agyrázkódást – okozó termékkel kapcsolatosak (27 százalék). A második leggyakrabban jelzett aggály (23 százalék) a termékek kémiai összetevőire vonatkozott, ezt követte a gyermekek fulladásának kockázata (13 százalék).

Bár a 2019. évi jelentés erre nem tér ki, a koronavírus-járvány kezdete óta számos új riasztást vettek nyilvántartásba. Július 1-jéig 63 riasztás érkezett a szájmaszkok, 3 a védőoverallok, 3 a kézfertőtlenítő szerek és 3 az UV-lámpák („fertőtlenítő pálcák”) esetében. Március 1. és július 1. között 10 nyomon követési intézkedés meghozatalára került sor a szájmaszkok és egy további intézkedésre a kézfertőtlenítő szerek tekintetében, ennek eredményeként pedig szorosabban harmonizálták az ilyen termékekkel szembeni intézkedéseket, és így Európa-szerte javult a fogyasztók védelme.

A termékek összehangolt tesztelése

A Bizottság közzétette a termékbiztonságot elősegítő összehangolt fellépések (CASP) eredményeit is. E munka során – amelynek keretében az Európai Bizottság és a tagállamok által kiválasztott európai hatóságok közösen tesztelték a termékeket – 652 termék biztonsági vizsgálatát végezték el. A tagállamok által vizsgálatra kiválasztott termékek közé tartoztak a személyszállítási eszközök, a puha bélésű játékok, a töltők, az akkumulátorok, a kerékpáros gyermekülések és a ragacsos játékok. Az összes vizsgált termék 38 százaléka nem felelt meg az uniós biztonsági jogszabályok egyes elemeinek. A termékek 11  százaléka – 75 termék – esetében megállapítást nyert, hogy súlyos kockázatot jelentenek a fogyasztókra nézve. Például, bár az összes vizsgált kerékpárülés esetében fény derült bizonyos kockázatra, csupán ezek 8 százaléka volt súlyos. Kategóriák szerint vizsgálva a puha bélésű játékok termékcsoportja jelentett a legnagyobb arányban (68 százalék) súlyos kockázatot, míg az akkumulátorok esetében fordultak elő legritkábban súlyos kockázatok (1 százalék). Ha e munka során súlyos kockázatot állapítanak meg, a veszélyes termékek piaci elterjedésének megakadályozása érdekében az adott terméket bejelentik a riasztási rendszerben.

A további lépések

A Bizottság folytatja a riasztási rendszer eszközeinek korszerűsítését, arra bátorítva a fogyasztókat, hogy végezzenek kereséseket a riasztások adatbázisában, és hozzanak biztonságos vásárlási döntéseket. A korszerűsítés kiterjed a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak szóló weboldal frissítésére, valamint a tagállamok által a riasztások kiadására használt különleges eszközre.

A termékbiztonságot elősegítő összehangolt fellépések évente kerülnek megszervezésre. Az idei fellépések – a CASP2020 – év elején kezdődtek. Ezek terméktesztelési tevékenységeket (például játékok, ékszerek, kültéri játékok, kábelek, kis méretű konyhai fűtőberendezések, csecsemő-hordozók és autós gyermekülések), kockázatértékeléseket, online piacfelügyeletet, a vámhatóságokkal való együttműködést, a sérülésekre és balesetekre vonatkozó adatgyűjtést, valamint kommunikációs kampányokat foglalnak magukba. A koronavírussal összefüggésben a Bizottság a vírussal kapcsolatos termékekre vonatkozó külön pályázati felhívást is közzétesz. A közös munka – amely hasonló lesz a koronavírussal nem kapcsolatos termékek esetében végzetthez – a szájmaszkokra, kézfertőtlenítő szerek és kesztyűkre terjed ki, és várhatóan 2020. július közepén fog megkezdődni. A CASP2021 prioritásainak meghatározása jelenleg folyamatban van.

A riasztási rendszer

A riasztási rendszer 2003 óta biztosítja, hogy a tagállamok és az Európai Bizottság a lehető legrövidebb időn belül értesüljenek az Európa bármely részén kereskedelmi forgalomból kivont és/vagy visszahívott, nem élelmiszer jellegű veszélyes termékekről. Ennek nyomán Unió-szerte megfelelő nyomonkövetési intézkedéseket hozhatnak.

A riasztási rendszer egy „Safety Gate” elnevezésű saját nyilvános honlappal rendelkezik, amely hozzáférést biztosít a rendszerben együttműködő nemzeti hatóságok által leadott riasztásokról közzétett heti frissítésekhez. A rendszer korszerűsítésének köszönhetően kiemelten lehet kezelni és beérkezéskor azonnal fel lehet dolgozni egyes riasztásokat, például a nem biztonságos szájmaszkokra vonatkozó 2020. áprilisi riasztásokat.

A vállalkozások a Business Gateway funkciót is használhatják annak érdekében, hogy gyorsan és hatékonyan figyelmeztetni tudják a nemzeti hatóságokat az általuk forgalomba hozott, esetlegesen nem biztonságos termékekről.

A fogyasztók védelmét szolgáló további fellépés a termékbiztonsági vállalás, amely az uniós jogszabályokban már meghatározottakon túlmutató, konkrét önkéntes fellépésekre terjed ki. Hét online piactér már aláírta ezt az együttműködési megállapodást a tagállamokkal abból a célból, hogy eltávolítsa weboldaláról a veszélyes termékeket. A Wish.com vállalat nemrégiben csatlakozott a kezdeményezéshez.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS