Bekeményít a GVH a koronavírussal ijesztgető csalók ellen?

2020. 04. 01., 17:30

Erőteljesebb fogyasztóvédelmi fellépést ígér a hatóság.

A Gazdasági Versenyhivatal részvételével működő Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat (CPC) nemrégi tette közzé a koronavírus járvány következtében elszaporodó online csalások, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kapcsán követendő stratégiáját. A GVH szintén kiadott egy sajtóközleményt, amiből világosan látható, hogy a kialakult rendkívüli járványügyi helyzetben milyen praktikákat nem fog eltűrni a hatóság a világhálón egyre hangsúlyosabb teret kapó reklámok esetében.

A CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi iroda versenyjogi csoportjának szakértői összefoglalták, milyen tevékenységeket érdemes elkerülni az online kereskedőknek.

A Bizottság által vezetett CPC közleménye figyelmeztet arra a piaci jelenségre, hogy az utóbbi időben az új típusú koronavírus-járvány következtében az online platformokon olyan megtévesztő marketing technikák elterjedésé tapasztalható, melyek a fogyasztók félelmeinek kihasználása révén annak a hamis látszatát keltve reklámoznak termékeket, hogy azok megelőzhetik vagy gyógyíthatják a COVID-19 fertőzéseket. Ilyen termékek tipikusan a maszkok, fertőtlenítők, különböző „csodaszerek”, amelyek többsége élelmiszer – ezeket a hatályos uniós szabályozás alapján nem is lehetne gyógyhatás ígéretével népszerűsíteni.

A GVH március 19-20-a között vírusellenesnek hirdetett termékeket, illetve védőmaszkokat kínáló online üzletek gyakorlatát tekintette át internetes ellenőrzés, ún. sweep keretében. E körben – egyezően a CPC-vel – a GVH úgy találta, hogy legtipikusabban az alábbi problémák merülhetnek fel:

  • Olyan állítások – melyek akár a koronavírus kifejezett említése nélkül is – alkalmasak azt a látszatot kelteni, hogy adott termék gyógyítja vagy megelőzi a COVID-19 fertőzést. Mivel tudományos közmegegyezés jelenleg, hogy a koronavírus fertőzésnek egyelőre nincs ellenszere, az ilyen állítások szinte sosem támaszthatóak alá tudományos bizonyítékokkal, és ezért megtévesztőek – figyelmeztetnek a hatóságok.
  • Elszaporodtak az „agresszív kereskedelmi gyakorlatok”. Ezek elsősorban a fogyasztók sürgetésével („siessen, már csak 100 maszkunk maradt!”) igyekeznek elérni azt, hogy ne megfelelően átgondolt, tudatos döntést hozzanak.
  • Magukat orvosnak kiadó személyek, vagy nem valóságos intézetek ajánlásaival azt a látszatot keltik, hogy a terméket valamilyen hatóság jóváhagyta, hatásosnak, biztonságosnak ítélte.
  • Olyan mértékű árengedményeket hirdetnek, amik nem valós korábbi árakon alapulnak: egy egyszerű példával élve, egy ma, „kedvezményes áron” 1000 forintért hirdetett sebészeti szájmaszkot, amely a járvány elterjedése előtt, januárban 10 forintba került, nyilvánvalóan nem lehet 33 százalékos engedménnyel árulni.
  • Nem világos, nem egyértelmű, hogy ki a termék gyártója, forgalmazója, milyen cég tartozik jótállni a termék eladásáért, tulajdonságaiért.

A Bizottság és a GVH is annak fontosságára hívja fel a figyelmet, hogy az uniós és magyar jogszabályok alapján is a különböző webáruházakat, online piactereket, platformokat üzemeltető vállalatoknak kiemelt felelőssége van jelen helyzetben: amikor észlelik, hogy az általuk üzemeltetett weboldalakon a fentiek szerint megtévesztő tartalmak tűnnek föl, intézkedniük kell azok eltávolításáról, máskülönben maguk a jogsértés részeseivé válhatnak.

A Bizottság többek között erre is tekintettel hívta fel az óriás tech-cégek (mint a Google, az Ebay, az Alibaba stb.) figyelmét az együttműködés és a gyors cselekvés fontosságára. Mindezek miatt – figyelmeztetnek a CERHA HEMPEL szakértői – jelen helyzetben még az eddigieknél is fontosabb, hogy az online platformokat üzemeltető cégeknek hatékony compliance rendszerük működjön, hiszen jogsértést fentiek szerint akaratlanul, puszta figyelmetlenségből is el lehet követni. Fontos, hogy mások (adott esetben csalók) magatartásáért is a tartalomszolgáltató tartozik fogyasztóvédelmi felelősséggel, ezért ilyen helyzetekben mindenképpen indokolt szakemberhez fordulni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS