„Újabb kis forradalom az unióban”: csökken az euró-utalás költsége a nem eurózóna-tagoknak

2019. 02. 15., 19:15

A bankoknak ugyanolyan díjat kell felszámolniuk a külföldi euró-utalásra, mint a belföldi utalásra, és átláthatóvá kell tenniük az átváltási díjat – döntött az Európai Parlament.

Az Európai Parlament február 14-én 532 szavazattal, 22 ellenszavazat és 55 tartózkodás mellett elfogadta az eurózónán belül és kívül élő, banki utalást kezdeményező felhasználók közötti különbséget felszámoló szabályokat. Míg ugyanis az eurózónán belül élő fogyasztók az egységes eurófizetési térség (SEPA) előnyeit élvezik (azaz egységes feltételek mellett utalhatnak pénzt attól függetlenül, hogy hazai vagy eurózónán belüli tranzakcióról van szó), az eurózónán kívüli uniós polgárok továbbra is magas díjat kénytelenek fizetni, ha eurót szeretnének utalni egy másik tagállamba.

Az unión belül külföldre tartó euró-átutalások után felszámolt banki díjnak egy éven belül meg kell egyeznie a belföldi, hazai pénznemben történő utalás utáni díjjal (ez az úgynevezett „egységes díjak” szabály). Ha a tagállamok szükségesnek látják, akkor kötelezhetik a bankokat, hogy ugyanezt a díjat alkalmazzák az unión belül másik országba irányuló utalásokra és az adott országon belül euróban történő utalásra is.

Átlátható átváltási díjak a kártyás tranzakciókra és a banki átutalásra

Az új szabályok azt is elérik, hogy a fogyasztóknak ezentúl ne kelljen a bankok által önkényesen megállapított, magas átváltási díjat fizetniük. Az ügyfelet ezentúl minden tranzakció alkalmával tájékoztatnia kell a banknak arról, hogy mennyi a felszámítandó átváltási díj a helyi pénznemben és a számla pénznemében. Az átváltási díjak követhetőbbé tétele érdekében az eladási helyen végzett tranzakció, és a bankautomatás pénzfelvét alkalmával ugyanazon az alapon számítják majd az átváltási díjat (EKB referencia-kamatláb plusz x százalék, a felárráta legfelsőbb értékét a bankok határozzák meg).

A fogyasztók elektronikus úton: sms-ben, emailben vagy a bank webes felületén értesülnek majd az átváltás várható költségéről. Az értesítésekért nem számítható fel díj.

Banki átutalás esetén a bankoknak az utalás előtt kötelező közölniük az átváltás várható díjának összegét.

Eva Maydell bolgár néppárti képviselő szerint „az eurózónán kívül élő 150 millió európai és az ugyanott működő hatmillió vállalat eddig sokkal többet fizetett az euró-átutalásokért, mint az eurózónában élő társaik. Ennek most vége, és minden európai jelentősen kevesebbet fizet majd, ami összesen évente egymilliárd euró megtakarítást jelent. A roaming-díjak eltörlése után ez most egy újabb kis forradalom az unióban.”

100 euró külföldre utalásakor átlagosan az alábbi díjakat számították fel a különböző eurózónán kívüli, uniós tagállamokban:

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS