Tudomány, kutatás, innováció: „erodálódik az európai pozíció”

2022. 07. 05., 17:43

Az Európai Bizottság közzétette a tudományos, kutatási és innovációs teljesítményről szóló (SRIP) 2022. évi jelentést.

A jelentés hangsúlyozza: a koronavírus-világjárvány és Ukrajna orosz inváziója nyomán Európának fokoznia kell felkészültségét, hogy gyorsan és adekvát módon reagálni tudjon az új és váratlan kihívásokra. Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos így nyilatkozott: „A tudományos, kutatási és innovációs teljesítményről szóló 2022. évi jelentés rávilágít, milyen központi szerepet tölt be a kutatás és az innováció az Európának szánt fenntartható és reziliens jövő alakításában. A digitális és zöld átállás egész egyszerűen nem valósítható meg szilárd kutatási és innovációs rendszerek nélkül. A jelentés eredményei is alátámasztják az új európai innovációs tervről szóló, hamarosan elkészülő közleményünk tartalmát.”

A jelentés öt módját ismerteti annak, hogy a tudomány miként járulhat hozzá a fenntartható, versenyképes és reziliens Európa kiépítéséhez, ha a szakpolitikák:

1. elősegítik a zöld és digitális gazdaság megvalósítását, olyan virágzó társadalmakat hozva létre, amelyek senkit nem hagynak hátra;

2. felkészülnek a távlati és az előre nem látható változásokra egyaránt, a gazdaság biztonságos kialakítására, diverzifikált ellátási láncokra és olyan tudásbázisra törekedve, amely segíti a jövőbeli kihívások kezelését;

3. több erőforrást fektetnek az emberekbe, a vállalkozásokba és az intézményekbe, illetve az új megoldások keresésébe;

4. összekapcsolják az egyéneket és szervezeteket, a készségek és ismeretek hozzáférhetővé tétele és megosztása jegyében, erősebb innovációs rendszerre, valamint a régiók és országok közötti különbségek csökkentésére törekedve;

5. a polgárokkal közösen kialakított, megfelelő intézményi és pénzügyi keretfeltételeket biztosítanak, a kiemelt területekre összpontosítva.

Erodálódik az európai pozíció

Az idei jelentés azt mutatja, hogy a globális színtéren az EU továbbra is erős pozíciókkal bír a tudományos eredmények és a technológiai teljesítmény tekintetében. Miközben lakossága a világ népességének csupán 6 százalékát teszi ki, az EU adja a világ K+F beruházásainak mintegy 18 százalékát és a világ legtöbbet idézett tudományos publikációinak 21 százalékát. A technológiai teljesítményt illetően az EU az összes szabadalmi bejelentés 23 százalékával globális vezető szerepet tölt be a klímakutatás területén. De számos más területen is kiváló a teljesítménye, ilyen például a biogazdaság (23 százalék) és az egészségügy (17 százalék).

Ez a pozíció azonban fokozatosan erodálódik, az EU fő kereskedelmi partnerei ugyanis az elmúlt években gyorsabb ütemben tudták javítani innovációs teljesítményüket. A válság alatt csökkentek az Unióban megvalósuló K+F-beruházások, jelentős különbségekkel az egyes ágazatok között. Az egészségügybe és az IKT-szolgáltatásokba irányuló uniós K+F-befektetések 2019 és 2020 között jelentősen nőttek (10,3 százalék, illetve 7,2 százalék), ugyanakkor más ágazatokban a legjelentősebb uniós K+I-beruházók csökkentették beruházásaikat a válság idején – erre példa az IKT-szolgáltatások (mínusz 3,6 százalék), a vegyipar (mínusz 3,7 százalék), az autóipar (mínusz 7,2 százalék) és az űrrepülés (mínusz 22,6 százalék).

Az unión belüli lassuló üzleti dinamika hatással lesz az innovációra és a gazdasági növekedésre. A jelentés érvelése szerint az uniós üzleti környezet és innovációs kapacitás javításához új lendületre van szükség egyes régi keletű problémák – például a finanszírozáshoz való hozzáférés hiányosságai, az innovációt gátló szabályozási keretek, a jól teljesítő és a lemaradó vállalkozások közötti tartós szakadék, valamint a tehetségek vonzásával és megtartásával kapcsolatos nehézségek – kezelése érdekében. E kérdésekkel az új európai innovációs tervről szóló, hamarosan megjelenő közlemény foglalkozik majd.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS