„Itt az alkalom, hogy az európai iparágat világelsővé tegyük a műanyagok újrahasznosításában”

2019. 09. 20., 17:05

A teljes műanyagipari értéklánc több mint 100 állami és magánszereplője írja alá a Műanyagkörforgási Szövetség nyilatkozatát, hogy önkéntes lépésekkel tegyék zökkenőmentesebbé az uniós műanyag-újrafeldolgozási piacot.

Nyilatkozatában a szövetség ismerteti azokat az eszközöket, amelyekkel 2025-re meg kívánja valósítani azt a célt, hogy évente legalább 10 millió tonna újrafeldolgozott műanyagot hasznosítsanak az új termékek gyártásában Európában. Ezt a célértéket az Európai Bizottság határozta meg 2018. évi, műanyagokkal kapcsolatos uniós stratégiájában, amely az európai műanyag-újrafeldolgozás fellendítésére irányuló erőfeszítéseinek részét képezi.

Frans Timmermans, a fenntartható fejlődésért felelős első alelnök így nyilatkozott: „Üdvözlöm az ágazat kötelezettségvállalásait, amelyek révén új utak nyílnak számunkra a műanyagok előállításában és felhasználásában. A műanyagok hatékony újrahasznosítása hozzájárul bolygónk megtisztításához és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, mivel a fosszilis alapanyagok helyébe a műanyaghulladékok lépnek a gyártás során.”

Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos hangsúlyozta: „Itt az alkalom, hogy az európai iparágat világelsővé tegyük a műanyagok újrahasznosításában. Környezetünk védelme, a munkahelyteremtés és versenyképességünk fenntartása érdekében teljes mértékben meg kell ragadnunk e lehetőséget.”

A nyilatkozat, amelynek aláírói között kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok, vállalkozói szövetségek, szabványügyi és kutatási szervezetek, valamint helyi és nemzeti hatóságok egyaránt szerepelnek, 10 millió tonnás célértéket rögzít, és a természet műanyaghulladék-mentessé tételére, továbbá a hulladéklerakás teljes kiküszöbölésére szólít fel. Mindezek érdekében a nyilatkozat többek között az alábbi konkrét intézkedéseket vázolja fel:

  • optimalizálni kell a műanyag termékek tervezését, hogy biztosítható legyen azok jobb újrafeldolgozhatósága és az újrahasznosított műanyagok nagyobb arányban történő integrálása a gyártási láncba;
  • unió-szerte fel kell tárni a műanyaghulladék nagyobb arányú összegyűjtésében, válogatásában és újrafeldolgozásában rejlő kiaknázatlan potenciált és a beruházási hiányterületeket;
  • menetrendet kell kidolgozni a körforgásos műanyagok kutatására-fejlesztésére;
  • átlátható és megbízható ellenőrzési rendszert kell kialakítani a műanyaghulladék-áramlás uniós szintű nyomon követésére.

A következő lépések

A szövetség nyilatkozata a későbbiekben is aláírható lesz a bizottság honlapján, hogy még nagyobb számban csatlakozhassanak az érdekeltek és különösen az Európa-szerte működő közigazgatási szervek.

Az aláírók továbbá arra ösztönzik a vállalkozói szövetségeket és a vállalatokat, hogy – amennyiben ezt még nem tették meg – önkéntes vállalásokat fogalmazzanak meg az újrafeldolgozott műanyagok nagyobb arányú felhasználása vagy előállítása céljából. Az érdekeltek a következő címre írhatnak további tájékoztatásért: GROW-ENV-RPLASTICS-PLEDGE@ec.europa.eu

Műanyaghulladék-újrafeldolgozás az EU-ban

A műanyaghulladék újrafeldolgozási potenciálja még mindig nagy mértékben kihasználatlan az EU-ban, különösen az egyéb anyagok, például a papír, az üveg és a fémek feldolgozási arányához képest. Az Európában évente összegyűjtött több mint 27 millió tonna műanyaghulladéknak kevesebb mint egyharmada kerül újrahasznosító üzemekbe. Ebből eredően 2016-ban kevesebb mint 4 millió tonna újrafeldolgozott műanyagot értékesítettek Európában, ami a műanyagok uniós piacának alig 8%-át teszi ki. Az újrahasznosított műanyag mennyiségét 10 millió tonnában meghatározó uniós célkitűzés 2025-ig történő megvalósításával a Műanyagkörforgási Szövetség több mint 150 százalékkal kívánja fellendíteni fel az újrafeldolgozott műanyagok uniós piacát. 

Az Európai Bizottság 2018. december 11-én jelentette be a Műanyagkörforgási Szövetség elnevezésű kezdeményezés megalakulását. A szövetség létrejöttét a műanyagok nagyobb arányú újrahasznosítását célzó önkéntes ipari vállalások előzetes értékelése előzte meg. Az említett értékelés azt mutatta, hogy az újrahasznosított műanyagok beszállítói részéről tett vállalások elegendőek annak biztosításához, hogy 2025-ig évente legalább 10 millió tonna – vagy akár annál több – újrahasznosított műanyagot használjanak fel Európában. Ugyanakkor az újrafeldolgozott műanyagok felhasználóinak –például a műanyag-feldolgozó és -gyártó vállalatoknak – a vállalásai nem voltak kielégítőek, ezért a kereslet és a kínálat közelítése érdekében további intézkedésekre volt szükség.

A Műanyagkörforgási Szövetség 2019. február 5-én tartotta első ülését az európai ipari napok keretében. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a műanyagipari értéklánc keretében együtt kell működniük annak érdekében, hogy 2025-re teljesülhessen az a célkitűzés, miszerint évente 10 millió tonna újrahasznosított műanyag kerüljön felhasználásra új termékekben. A szövetség tagjai öt témakört emeltek ki prioritásként:

  1. a műanyaghulladékok gyűjtése és válogatása,
  2. terméktervezés az újrafeldolgozás jegyében,
  3. a termékek újrafeldolgozottműanyag-tartalma,
  4. kutatás-fejlesztés és beruházások, a kémiai újrahasznosítás területén is, és
  5. a műanyagok újrafeldolgozásának nyomon követése az EU-ban.

Konkrét megoldások kidolgozása céljából azonnali jelleggel munkacsoportok jöttek létre. A csoportok 2019 tavaszán tartott üléseiken készítették elő azt a nyilatkozatot, amelyet a csatlakozott felek 2019. szeptember 20-án írnak alá.

A Műanyagkörforgási Szövetség nyilatkozata itt olvasható.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS