Európai Bizottság: Magyarország megsértette az uniós összefonódás-ellenőrzési rendeletet

2022. 02. 21., 15:49

Az Európai Bizottság megállapította, hogy Magyarország azon döntése, amellyel megtiltotta az AEGON csoport magyar leányvállalatainak a Vienna Insurance Group AG Wiener Versicherung Gruppe (VIG) általi felvásárlását, megsértette az összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikkét, amely az uniós léptékű összefonódások tekintetében kizárólagos hatáskört ruház a Bizottságra.

Az AEGON csoport magyar leányvállalatainak VIG általi felvásárlása egy szélesebb körű ügylet részét képezi, amelynek keretében a VIG az AEGON magyar, lengyel, román és török életbiztosítási és nem életbiztosítási, nyugdíjalap-kezelési, vagyonkezelési és kiegészítő szolgáltatási üzletágainak akvizícióját tervezi. A Bizottság 2021. augusztus 12-én feltétel nélkül engedélyezte az ügyletet az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján.

A Bizottság jóváhagyását megelőzően a magyar kormány – a koronavírus-járvánnyal összefüggésben bevezetett, a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó sürgősségi jogszabály alapján – tiltó döntést hozott az AEGON csoport magyar leányvállalatainak VIG általi felvásárlásáról. A magyar hatóságok azzal érveltek, hogy az akvizíció Magyarország jogos érdekeit veszélyeztette.

Az Európai Bizottság 2021. október 29-én vizsgálatot indított a magyar döntéssel kapcsolatban. Az előzetes értékelést követően a Bizottság 2022. január 20-án tájékoztatta Magyarországot azon előzetes következtetéséről, hogy a tiltó döntés sérti az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikkét. E cikk értelmében a Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az uniós léptékű összefonódások vizsgálatára, és a tagállamok csak bizonyos feltételek mellett hozhatnak intézkedéseket a jogos érdekek védelme érdekében. A tagállamok által hozott intézkedéseknek összeegyeztethetőnek kell lenniük az uniós jog általános elveivel és egyéb rendelkezéseivel, és valóban jogos érdek védelmére kell irányulniuk.

A vizsgálat nyomán és a magyar hatóságok érveinek meghallgatását követően a Bizottságnak megalapozott kételyei merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a tiltó döntés valóban Magyarországnak az összefonódás-ellenőrzési rendelet értelmében vett jogos érdekeinek védelmére irányul-e. Mindenekelőtt tisztázandó, hogy az AEGON magyar eszközeinek VIG általi megszerzése miként jelentene veszélyt a társadalom alapvető érdekeire nézve, tekintettel arra, hogy a VIG és az AEGON régóta jól működő, Magyarországon már jelen lévő uniós biztosítótársaságok. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a magyar hatóságoknak a tervezett tiltó döntésük végrehajtása előtt tájékoztatniuk kellett volna arról a Bizottságot, és hogy ennek elmulasztásával Magyarország megsértette az összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikkét.

Ezenkívül a Bizottság megállapította, hogy a tiltó döntés korlátozza a VIG-nek egy határokon átnyúló ügyletben való részvételhez való jogát, és a magyar hatóságok nem bizonyították, hogy az intézkedés indokolt, megfelelő és arányos lenne. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a tiltó döntés összeegyeztethetetlen a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós szabályokkal, és ezért sérti az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikkét.

A február 21-i határozattal a Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy 2022. március 18-ig vonja vissza tiltó döntését. Amennyiben Magyarország nem hajtja végre a határozatot, a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat a Bíróság előtt.

A Bizottság határozata megerősíti, hogy a Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az uniós léptékű összefonódások vizsgálatára. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy intézkedéseik tiszteletben tartsák ezt a hatáskörmegosztást, hogy a vállalkozások bizalommal fektethessenek be és használhassák ki az egységes piac nyújtotta előnyöket.Az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikke értelmében a Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az uniós léptékű összefonódások vizsgálatára, és megtiltja a tagállamok számára, hogy ezekre az ügyletekre a nemzeti jogszabályaikat alkalmazzák. A tagállamok csak akkor hozhatnak megfelelő intézkedéseket a jogos érdekek védelme érdekében, ha ezek az intézkedések összeegyeztethetők az uniós jog általános elveivel és egyéb rendelkezéseivel, és azokat – korlátozott esetek kivételével – közlik a Bizottsággal. A Bizottság nemcsak ezen intézkedések megfelelőségét és az uniós joggal való összeegyeztethetőségét vizsgálja, hanem azt is, hogy ezek az intézkedések valóban jogos érdek védelmét szolgálják-e – olvasható a brüsszeli testület közleményében.

Eközben Budapesten…

…Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette: Magyarország 45 százalékos tulajdont szerez az Aegon Biztosítóban és az Union Biztosítóban, az erről szóló adásvételi szerződést hétfőn írta alá a Vienna Insurance Group képviselőivel.

Ez a lépés is azt a célt szolgálja, hogy a közvagyon gyarapodjon és a stratégiai vagyonelemek visszakerüljenek állami tulajdonba – hangsúlyozta Varga Mihály a közösségi oldaán közzétett videóban, hozzátéve: a 2002 és 2010 között a balliberális kormányok az állami vagyon jelentős részét eladták, nagyjából 190 céget privatizáltak. A kormány 2010-ben véget vetett az állami vagyon kiárusításának, és a korábbi rendszert átgondolt vagyonpolitika váltotta fel. „Ennek köszönhetően 2010 és 2020 között 11 ezer milliárd forintról 20 ezer milliárd forintra növeltük az állami vagyon értékét.” (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS