Ellopják a Brexitet az emberektől?

2018. 12. 05., 16:15

A londoni alsóház vezetője szerint a brit EU-tagság szabályozatlan megszűnése lenne a következménye annak, ha a parlament a jövő héten leszavazza a kilépés feltételeiről szóló megállapodást.

A megállapodást egyaránt rendkívül hevesen ellenzi a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora és az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) – amelynek külső támogatása nélkül a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak nincs többsége az alsóházban --, főleg azzal a visszatérő érveléssel, hogy meghatározott végdátum híján az Egyesült Királyság végleg beleragadhat egy vámuniós viszonyrendszerbe az EU-val.

A megállapodáshoz mellékelt jogi útmutató, amelyet az alsóház előző esti döntése alapján szerdán a kormány nyilvánosságra hozott, valóban tartalmazza azt az elvi lehetőséget, hogy az Egyesült Királyság meghatározatlan időre vámunióban maradhat az EU-val a Brexit után is.

Az alsóház jövő kedden szavaz a brit kormány és az Európai Unió által elért Brexit-megállapodásról, de a jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján egyelőre teljesen valószínűtlennek tűnik az egyezmény elfogadása, nem kis részben az e megoldással szembeni heves ellenállás miatt.

Andrea Leadsom, az alsóház vezetője – aki e minőségében a kormányzó Konzervatív Párt frakciójának vezetőjéhez hasonlatos tisztségű, a törvényalkotási ügymenet irányításáért felelős magas rangú kabinettag – a BBC brit közszolgálati rádiónak nyilatkozva szerdán kijelentette: ha az alsóház a jövő héten valóban leszavazza a megállapodást, akkor az alapeseti forgatókönyv az, hogy Nagy-Britannia a Brexit feltételrendszeréről szóló egyezség nélküli lép ki az EU-ból.

Liam Fox külkereskedelmi miniszter szerdai alsóházi meghallgatásán a megállapodás elleni lázongást úgy értékelte, hogy a londoni alsóházban többségben vannak azok a képviselők, akik Nagy-Britannia bennmaradását szeretnék az Európai Unióban, és ezért megvan a kockázata, hogy a parlament „megpróbálhatja ellopni a Brexitet az emberektől”.

A Brexit-megállapodás különösen élesen vitatott eleme az a tartalékmegoldás, amelyet a kormány és az EU az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállításának elkerülésére dolgozott ki.

A megállapodás az újbóli határellenőrzést úgy kerülné el, hogy egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között abban az esetben, ha a Brexit jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jönne létre az EU-val olyan átfogó kereskedelmi megállapodás, amely önmagában feleslegessé tenné a határellenőrzés visszaállítását.

A brit kormány és az EU egybehangzó és gyakran hangoztatott álláspontja szerint ez csak egy végső, ideiglenes tartalékmegoldás, amelyet egyik fél sem akar életbe léptetni, mivel a fő cél a kétoldalú kereskedelmi megállapodás elérése.

A brit kormány jogi főtanácsnoka, Geoffrey Cox által a megállapodáshoz összeállított jogi háttértájékoztató e kérdésre vonatkozó hatoldalas záradéka mindazonáltal valóban tartalmazza, hogy ha életbe lép e tartalékmegoldás, abból az Egyesült Királyság egyoldalú döntéssel nem léphetne ki, és a nemzetközi jog alapján nem zárható ki az sem, hogy e formula meghatározatlan ideig érvényben marad.

Cox állásfoglalása szerint a tartalékmegoldást - ha életbe lép - egy olyan megállapodással lehetne csak megszüntetni, amely e formulát felülírja.

Theresa May miniszterelnök az alsóház szerdai vitanapján mindazonáltal kijelentette: az eddig sem volt titok, hogy London egyoldalúan nem léphetne ki e tartalékmegoldásból. Megismételte ugyanakkor azt az álláspontját, hogy olyan biztosítási kötvényről van szó, amelyet sem London, sem az EU nem akar beváltani, de ha mégis szükség lenne rá, mindkét fél csak ideiglenesen kívánná alkalmazni.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS