Elfogadta az Európai Bizottság a 2022. évi K+F+I keretrendszert

2022. 10. 19., 13:12

„Szabályaink célirányos módosításai támogatni fogják Európa zöld és digitális átállását azáltal, hogy elősegítik az áttörést jelentő innovációba és kutatásba, valamint a tesztelési és kísérleti infrastruktúrákba irányuló köz- és magánberuházásokat.”

Az Európai Bizottság elfogadta a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások szabályairól szóló felülvizsgált közleményt (a továbbiakban: a 2022. évi K+F+I keretrendszer), amely meghatározza azokat a szabályokat, amelyek alapján a tagállamok az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett állami támogatást nyújthatnak a vállalkozásoknak K+F+I tevékenységekhez. A 2022. évi K+F+I keretrendszer, amely hozzájárul a zöld és digitális átállással kapcsolatos uniós stratégiai célkitűzésekhez, október 19-én lépett hatályba.

Margrethe Vestager, versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A ma elfogadott felülvizsgált állami támogatási keretrendszer megkönnyíti a tagállamok számára a többek között a kis- és középvállalkozások által végzett kutatás, fejlesztés és innováció támogatását, miközben biztosítja a verseny lehetséges torzulásainak minimális szinten tartását. Szabályaink célirányos módosításai támogatni fogják Európa zöld és digitális átállását azáltal, hogy elősegítik az áttörést jelentő innovációba és kutatásba, valamint a tesztelési és kísérleti infrastruktúrákba irányuló köz- és magánberuházásokat.”

A felülvizsgált K+F+I keretrendszer

A 2022. évi K+F+I keretrendszer mai elfogadására a meglévő szabályoknak az állami támogatásokra vonatkozó célravezetőségi vizsgálat részeként 2019-ben indított értékelését követően került sor. A Bizottság emellett széles körű konzultációt folytatott valamennyi érdekelt féllel a közlemény javasolt felülvizsgált szövegéről. Ennek keretében tagállamok, vállalkozói és kutatói szövetségek, érdekcsoportok és vállalkozások, nem kormányzati szervezetek és polgárok nyújtották be észrevételeiket.

A felülvizsgált K+F+I keretrendszer számos kiigazítást tartalmaz, melyek a következőkre irányulnak: i. a 2014. évi K+F+I keretrendszer egyszerűsítése és az alkalmazása során szerzett tapasztalatok figyelembe vétele; ii. a szabályozási, gazdasági és technológiai fejlemények tükrözése; és iii. a releváns szabályok hozzáigazítása a jelenlegi uniós szakpolitikai prioritásokhoz, például az európai zöld megállapodáshoz, továbbá az iparstratégiához és a digitális stratégiához. A módosítások konkrétan az alábbiakat célozzák:

– A K+F+I keretrendszer alapján támogatásra jogosult kutatási és innovációs tevékenységek jelenlegi fogalommeghatározásának aktualizálása: a módosítások konkrétan a digitális technológiák és a digitalizációhoz kapcsolódó tevékenységek (pl. szuper-számítástechnika, kvantumtechnológiák, blokklánc, mesterséges intelligencia, kiberbiztonság, nagy adathalmazok és felhőalapú vagy pereminformatika) tekintetében tisztázzák az alkalmazhatóságukat. Ennek célja egyfelől jogbiztonság teremtése a tagállamok és az érdekelt felek számára, másfelől az EU digitális átalakulását lehetővé tevő K+F+I beruházások megkönnyítése.

– A technológiák fejlesztéséhez, teszteléséhez és magasabb szintre emeléséhez szükséges tesztelési és kísérleti infrastruktúrák állami támogatásának lehetővé tétele: ennek célja az élvonalbeli és áttörést jelentő technológiák – elsősorban kis- és középvállalkozások általi – gyors fejlesztésének és esetleges bevezetésének lehetővé tétele, és ezzel egyidejűleg az uniós gazdaság zöld és digitális átállásának előmozdítása, valamint az új európai innovációs menetrendhez való hozzájárulás.

– Bizonyos szabályok egyszerűsítése a K+F+I keretrendszer gyakorlati alkalmazásának megkönnyítése, valamint a vállalatokra és a hatóságokra nehezedő esetleges túlzott adminisztratív terhek enyhítése érdekében: az új szabályok például egyszerűsített mechanizmust vezetnek be az állami támogatási szabályok alapján támogatható kutatási és fejlesztési projektek közvetett költségeinek meghatározására.

Ugyanakkor a 2022. évi K+F+I keretrendszer fenntartja a biztosítékokat annak szavatolására, hogy a támogatás a szükséges mértékre korlátozódjon, és ne vezessen a verseny indokolatlan torzulásához.

Célok és elvek

A K+F+I keretrendszer célja azon kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek megkönnyítése, amelyek piaci hiányosságok miatt állami támogatás hiányában nem valósulnának meg. A keretrendszer lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy bizonyos feltételek mellett biztosíthassák a szükséges ösztönzőket a vállalatok és a kutatói közösség számára e fontos tevékenységek és beruházások végrehajtásához ezen a területen. A K+F+I keretrendszer a technológiasemlegesség elvét alkalmazza, és így valamennyi technológiára, iparágra és ágazatra vonatkozik annak biztosítása érdekében, hogy a szabályok ne írják elő előre, hogy mely kutatási pályák vezetnek új megoldásokhoz az innovatív termékekre, eljárásokra és szolgáltatásokra vonatkozóan.

A K+F+I keretrendszer rendelkezéseit az általános csoportmentességi rendelet egészíti ki, amely megállapítja azokat az előzetes összeegyeztethetőségi feltételeket, amelyek alapján a tagállamok a Bizottságnak történő előzetes bejelentés nélkül hajthatnak végre állami támogatási intézkedéseket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS