Az Európai Parlament támogatja az EU-Japán kereskedelmi megállapodást

2018. 12. 12., 15:32

Az Európai Parlament szerdán hozzájárult az unió által valaha megkötött legnagyobb kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodáshoz az unió és Japán között.

  •  A szabadkereskedelmi megállapodás a legtöbb, Japánba exportált uniós termékre kivetett vámot felszámolja.
  • A legnagyobb nyertesek a bort, szeszt, tejterméket, textilt, bőrt exportálók, a közbeszerzéseken indulók és a kis- és középvállalkozások lesznek.
  • A megállapodás a nemzetközi szabályokon alapuló, tisztességes szabadkereskedelem melletti kiállást jelenti, és az uniós értékeket terjeszti.

A 474 szavazattal, 152 ellenszavazat és 40 tartózkodás mellett elfogadott, az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás szinte az összes vámot felszámolja, amelyet Japán az uniós termékekre kivetett. Ez évente mintegy egymilliárd euró megtakarítást jelent az uniós exportőröknek. A megállapodás az „erőteljesen protekcionista kihívások idején”egyértelmű kiállást jelent a nyílt, tisztességes és értékeken és szabályokon alapuló kereskedelem mellett.

A nyertesek: mezőgazdaság, kis- és középvállalkozások

A megállapodás védelmet nyújt az érzékeny európai ágazatoknak, például a rizstermelőknek, ugyanakkor az európai borok, sajtok, marha- és sertéshús, tészta, csokoládé és kekszek az első naptól fogva, vagy átmeneti időszak után vámmentesen forgalmazhatók lesznek a japán piacon. Japán 205 európai termék földrajzi jelzését ismerte el, azaz az ilyen termékek neve alatt csak az adott európai térségből származó termékek hozhatók majd forgalomba Japánban. Ez elsősorban a számos kivitelre dolgozó kistermelőknek segítség: a Japánba irányuló európai export 78 százalékáért kis- és középvállalkozások felelősek. A parlament felkéri a bizottságot, hogy hozzon létre számukra kapcsolattartó pontokat, hogy ezek a vállalkozások mihamarabb kiaknázhassák az új megállapodás előnyeit.

Vasút, szolgáltatások

Japán megnyitja 54 legnagyobb városának közbeszerzési piacát és a vasúti közbeszerzést az európai versenytársak előtt. Az internetes kereskedelmet, a nemzetközi tengeri fuvarozást és a postai szolgáltatásokat szintén megnyitják.

Munkajog

A Parlament üdvözölte, hogy a megállapodás magas színvonalú környezetvédelmi és munkajogi kitételeket tartalmaz, többek között elkötelezettséget a párizsi klímaegyezmény végrehajtására. A képviselők ugyanakkor kiemelték, hogy Japánnak mihamarabb el kell fogadnia a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által lefektetett összes alapegyezményt.

Stratégiai partnerség

A szabadkereskedelmi megállapodás mellett a parlament szerdán 535 szavazattal, 84 ellenszavazat és 45 tartózkodás mellett az unió és Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodást is elfogadta. Ez a megállapodás az együttműködést a kereskedelmen túl olyan globális kérdések kezelésére is kiterjeszti, mint az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az energiaforrások rendelkezésre állása, vagy a környezet védelme.

A jelentéstevő szerint

„A parlament mai hozzájárulása a szabadkereskedelmi egyezményhez mérföldkő a tisztességes, szabályokon és elveken alapuló kereskedelem számára a protekcionizmus terjedésének idején. A megállapodás segít a magas színvonalú termékek terjedésében és megerősíti a kereskedelmi politika és a fenntartható fejlődés kapcsolatát. Az Európai Parlament előremutató üzenetet küld, és továbbra is teszi a dolgát annak érdekében, hogy a kereskedelmi megállapodás az európaiak és a vállalatok számára valóban előnyös legyen” - mondta Pedro Silva Pereira, a témáért a parlamentben felelős portugál szocialista képviselő.

„Az Európai Parlament válasza a globalizáció kihívására az együttműködés és a nemzetközi szabványok meghatározása. Határozottan elutasítjuk a köldöknéző protekcionizmust és a nacionalista trendet - ezek nem oldják meg a sürgős problémáinkat, viszont eltávolítanak minket egymástól. Kulcsfontosságú a megállapodás gyors végrehajtása a gyakorlatban, és a civil szféra bevonása annak érdekében, hogy az egyezmény a polgárok és a dolgozók számára tényleg előnyös legyen” – mondta a nemzetközi kereskedelmi szakbizottság elnöke, a német szocialista Bernd Lange.

Japán már jóváhagyta a megállapodást. A kereskedelmi egyezmény parlamenti támogatását követően az Európai Tanács várhatóan december 21-én ad végső zöld jelzést a megállapodásnak, ezt követően az 2019. február elsejével lép életbe.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS