„A csalás rejtett és összetett jelenség”

2019. 01. 11., 16:40

Az Európai Számvevőszék jelentése szerint az uniónak fokoznia kellene a csalás elleni küzdelmet, az Európai Bizottságnak pedig kezdeményezőbb szerepet kellene vállalnia e téren, és mielőbb át kellene gondolnia az általa működtetett Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szerepét és feladatkörét, mert a csalások felderítésére szolgáló jelenlegi rendszert a kialakításából adódó hiányosságok gyengítik.

A számvevők szerint az Európai Bizottság jelenleg nem rendelkezik átfogó információkkal a csalások nagyságrendjéről, jellegéről és okairól, ami hátráltatja az uniós költségvetést érintő csalások eredményes megelőzését.

Nem állnak rendelkezésre átfogó és összemérhető adatok

A csalás rejtett és összetett jelenség, ezért az unió pénzügyi érdekeinek a csalással szembeni védelme átfogó és módszeres megközelítést igényel. Ez a munka jelenti az Európai Bizottság egyik fő feladatát. A számvevőszék értékelte, hogy a bizottság megfelelően kezeli-e az uniós költségvetés sérelmére elkövetett csalárd cselekményekből eredő kockázatot. Ennek során elemezte az uniós kiadásokat érintő csalások nagyságrendjéről, jellegéről és okairól rendelkezésre álló információkat. Megvizsgálta, hogy eredményes-e a bizottság stratégiai kockázatkezelési kerete, és hogy az OLAF igazgatási vizsgálatai nyomán sor kerül-e vádemelésre és visszafizettetésre.

A számvevők megállapították, hogy a bizottság nem rendelkezik átfogó és összemérhető adatokkal az uniós kiadásokat érintő felderített csalások mértékéről, eddig még nem végzett értékelést a felderítetlen csalásokra vonatkozóan, és azt sem elemezte részletesen, hogy milyen okok állnak a gazdasági szereplők csalárd magatartásának hátterében. A számvevőszék szerint ez a hiányosság csökkenti az unió pénzügyi érdekeinek a csalással szembeni védelmére vonatkozó bizottsági tervek gyakorlati értékét és eredményességét.

Az OLAF reformjára van szükség

„Tízből hét uniós polgár úgy gondolja, hogy viszonylag gyakran követnek el csalást az uniós költségvetés kárára – még ha ezt a tények nem is feltétlen támasztják alá. Sajnos kétségtelen, hogy a csalás elleni intézkedések eleddig nem bizonyultak elég eredményesnek – jelentette ki Juhan Parts, a jelentésért felelős számvevőszéki tag. – Itt az ideje, hogy a bizottság végre kézbevegye ezt a problémát, és eredményes rendszert alakítson ki a csalások megelőzésére és felderítésére, illetve a csalók elrettentésére. A bizottság mindenekelőtt az OLAF reformja révén bizonyíthatja a csalás elleni küzdelem iránti elkötelezettségét.”

A számvevők megállapítása szerint a jelenlegi rendszer, amelyben az OLAF által a csalásgyanús esetek kapcsán folytatott igazgatási vizsgálatokat nemzeti szintű nyomozás követi, sok időt vesz igénybe és csökkenti a vádemelés esélyét. Az OLAF ajánlásai évente átlag 17 esetben – az összes eset kevesebb mint felében – eredményeznek vádemelést a vélelmezett csalókkal szemben. A számvevőszék hangsúlyozza továbbá, hogy az OLAF zárójelentései esetenként nem nyújtanak elegendő információt ahhoz, hogy azok alapján kezdeményezni lehessen a jogosulatlanul kifizetett uniós források visszafizettetését. 2012 és 2016 között az ajánlásokban javasolt összegnek csak mintegy 15 százalékát sikerült ténylegesen visszafizettetni.

A számvevők szerint az Európai Ügyészség létrehozása a megfelelő irányban tett lépés, ám figyelmeztetnek rá, hogy az Európai Ügyészségről szóló rendelet a jelenlegi formájában számos kockázatot vet fel. Az egyik fő problémát a felderítés és a nyomozás jelenti, amelyek nagymértékben a nemzeti hatóságoktól függnek majd. A rendelet ugyanakkor nem hoz létre olyan mechanizmust, amely révén az Európai Ügyészség arra ösztönözhetné a tagállami hatóságokat, hogy rendeljenek elegendő forrást az uniós kiadásokat érintő csalások proaktív kivizsgálásához.

Ajánlások

Az unió pénzügyi érdekeit sértő csalások eredményesebb kezelése érdekében a számvevők a következő ajánlásokat teszik a bizottságnak:

  • hozzon létre a csalások bejelentésére és mérésére szolgáló megbízható rendszert, amely információkat szolgáltat a csalás mértékéről, jellegéről és alapvető okairól;
  • a csaláskockázat-kezelést és a csalásmegelőzést rendelje hozzá egyértelműen valamely európai biztos portfoliójához, és fogadjon el a kockázatok átfogó elemzésén alapuló, átdolgozott csalás elleni stratégiát;
  • fokozza csalásmegelőző tevékenységeit és erősítse meg a kapcsolódó eszközeit;
  • az Európai Ügyészség létrehozásának fényében vizsgálja felül az OLAF feladatait és felelősségi körét, és tegyen javaslatot arra, hogy az OLAF stratégiai és felügyeleti szerepet játsszon a csalás elleni uniós küzdelemben.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS