Repülőgép

A NASA-val és iparági partnerekkel fejlesztett megoldás bizonyította, hogy az elektromos rásegítéssel operáló hajtómű kereskedelmi repülési magasságokban is működik.

A gigászi repülőgép elektromos rendszere és repülésvezérlése is az öreg kontinensről kap megoldásokat. Egy Boeing 747-es befogadóképességének többszörösét tudja.

Az európai repülőgépgyártó és az MTU Aero Engines közös vállalata hamarosan megkezdi a hidrogén-elektromos, üzemanyagcellás hajtómű ipari szintű fejlesztését.

A Phantom 3500 megkapta a légügyi hatóság feltételeit, a gyártó már a piacra vezetésre készül. A formabontó repülőgép döbbenetesen olcsón és zölden üzemel majd.

Egy biotechnológiai vállalat laboratóriumi technológiával teszi hatékonyabbá a fenntartható kerozin gyártását. A módszer jelentősen letör az előállítási költségeket.

A Changying-8 sikeresen teljesítette első repülését, megnyitva az utat a sorozatgyártás előtt. Az eszköz akár a Himalája bércein is bevethető.

Az első autonóm tesztrepülés során függőlegesen felszállt és lebegett. Ez a hivatalos tanúsítási folyamat része, hogy a gép idővel utasokat szállíthasson.

A Bombardier jelentős mérföldkövet ért el. A felhők között is alacsony magasságérzet, elképesztően nagy sebesség jellemzi a Global 8000-et.

A ZeroAviát az Európai Unió Innovációs Alapja dobta meg egy nagyobb összeggel. A projekt célja, hogy a hidrogén-elektromos repülőgép 1–2 éven belül elérje a kereskedelmi alkalmazás szintjét.

Egy új módszer segítségével repülőgép-üzemanyaggá alakítható az élelmiszer-hulladék. A technológia végre közelebb csalhatja a légiközlekedés nettó zéró kibocsátási céljait.

A légitársaság új megállapodása először három nagy repülőteret érint. A cél az, hogy 2050-re szén-dioxid-kompenzáció nélkül teljesen megszüntessék az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Egy amerikai repülőgépgyártó a felére csökkentheti a kontinensek közötti repülési időt. Ehhez az elképesztő eredményhez „le kell halkítani” a hangrobbanást, és a cég azt állítja, hogy képes is rá.

Az amerikai védelmi minisztérium támogatásával kifejlesztettek egy rendkívül tartós, újrahasznosítható műanyagot, amely képes visszanyerni az eredeti alakját és kijavítani a saját sérüléseit. A katonai, repülőgépipari és autóipari felhasználása egyaránt lehetséges.

Bemutatták az első repüléstechnikai alumíniumtömböt, amelyet kizárólag leselejtezett repülőgépekből származó fém újraolvasztásával állítanak elő. Az új technológia a körforgásos gazdaság gyakorlati megvalósítását jelzi a repülőiparban.

Pilóta nélkül is képes lesz eljutni 4000 kilométerre lévő célállomására az a repülőgép, amit most hadrendbe állítanak. Az önvezető jármű hidrogén-üzemanyaggal működik.

A repülőgépgyártó a Norsk e-Fuellel közösen vág bele a projektbe, a fenntarthatóbb légiközlekedés megteremtéséért, aminek kulcsa a szintetikus üzemanyagok új generációja. A cél érdekében a norvég vállalat egyik legfontosabb befektetőjévé lépett elő.

Bár még messze jár attól, hogy repülőgépet is vezessen, a mesterséges intelligencia egy kritikus területen már képes fokozni a repülés biztonságát, és ez a karbantartást összetett feladata. Az AI okosszemüvegbe integrálva segítheti a jövőben a szakembereket.

Egy újonnan kidolgozott eljárással megoldható, hogy szerves szennyvízből repülőgép-üzemanyag összetevőket nyerjenek. A jelek szerint a piacon versenyképes termék lehet belőle, ami sokat javítana a repülés fenntarthatóságán.

A hangnál gyorsabban, legénység nélkül is képes lesz naponta többször 100 kilométeres magasságban haladni, ami 2,5-szer annyi, mint amire bármely ma létező, kifutóról felszálló repülő képes.

Az eredetileg űrhajózási és repülőgép-alkatrészeket gyártó, török Aviterra nagyértékű afrikai és közel-keleti szerződéseket kötött egy forradalmi jármű, a PAL-V Liberty értékesítésére. Utóbbi holland gyártója egy dubaji ügyfél számára készíti el az első nagy flottát.

Először katonai célokra vetik be, két légibázis között, de szinte biztos, hogy a technológia utat talál a civil életbe és a logisztikába is. Az Amerikai Légierő és az Xwing közös programjában készült repülőgép emberi beavatkozás nélkül juttatja célba a rakományt.

Világelső összehasonlító elemzés jelent meg arról, hogy mennyivel fenntarthatóbb egy elektromos, mint egy fosszilis üzemanyaggal működő repülőgép. Az eredmény annak ellenére sem volt borítékolható, hogy egy e-repülő az üzemeltetése közben nem szennyez. Az életciklusára vetítve ugyanis árnyaltabb a kép.

Pár nap és bárki megnézheti az X-59-est, ami teljesen átírhatja a polgári repülés szabályait – feltéve, ha a technológiája beköltözik új utasszállítók meghajtórendszereibe. A NASA és a Lockheed Martin építette jármű az első olyan hangsebességgel szálló repülőgép, ami nem idéz elő hangrobbanást.

A gyártó 100 százalékban fenntartható üzemanyag (SAF) előállításával áll a repülőgépipar és a légiközlekedés emissziócsökkentésének szolgálatába. A napokban sikeresen be is fejezte a speciális hajtómű földi tesztelését.

Az innovatív, fenntartható üzemű repülőgép vészhelyzetekben, például bozót- és erdőtüzek esetén teheti a legnagyobb szolgálatot, de polgári utazásra is kiváló. A jármű megvalósítása célegyenesbe fordult, miután a tervező házaspár többmillió dolláros támogatást zsebelt be hozzá.

Innovatív megoldás született arra, hogy egy sebesen száguldó repülőgép burkolatának és alkatrészeinek felhevülése ne okozzon gyors, akár végzetes anyagfáradást. A módszer a légköri sebességrekordok új szintjét hozhatja el.