Biztosítási szektor a COVID után: növekedés és átrendeződés

2021. 09. 20., 13:45

A Magyar Nemzeti Bank biztosítók üzleti teljesítményére vonatkozó legújabb jelentésének adatait elemezve megállapítható, hogy 2020-ban a koronavírus járvány nem okozott rendszerszintű sokkot a biztosítási szektorban, azonban a korábbi évektől elmaradó, mérsékelt ütemű növekedés jellemezte a biztosítók teljesítményét. 2021 első félévében a szerződésállomány COVID-üzemmód szerinti súlypontjai megmaradtak, azonban a díjbevételek megugrottak az előző év hasonló időszakához képest, a növekedés üteme pedig a megelőző évek mutatói felé közelít – állapították meg a Deloitte szakértői.

Az MNB 2021. szeptember 3-án publikálta a biztosítók üzleti teljesítményére vonatkozó legújabb jelentését, ami új információkkal szolgál a 2020-as év értékeléséhez, az adatokat elemezve pedig képet kapunk 2021 első félévéről is.

„A vizsgált adatok alapján elmondható, hogy 2020-ban a biztosítók a koronavírus járvány által teremtett új üzleti kihívásokra megfelelően reagáltak, a halogatott digitalizációs fejlesztések meglépése segítette az alkalmazkodást. A bevételi oldal idén stabilizálódni látszik, azonban a koronavírus tovagyűrűző hatásaként továbbra is tapasztalható az üzletszerzési potenciál mérséklődése. A kérdés az, hogy ki tud nagyobb szeletet vágni a tortából, ha az élet visszaáll a normális kerékvágásba?” – mondta el Gyuró László, a Deloitte Technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.

2020: mélyálom helyett lassú ébredezés

A 2020-as pandémiás időszak borús felhőkkel indult az üzleti szféra döntéshozói számára, azonban az év előrehaladtával egyre jobban körvonalazódott, hogy a magyar gazdaságban a helyzet inkább súlyponti átrendeződést hoz, mintsem ágazatokon átívelő recessziót mely a biztosítók fő mutatószámain is megfigyelhető. Szerződésállomány tekintetében az ágazat éves bázison 0,53%-os növekedést produkált, amit némiképp árnyal, hogy 2019-ben ez a mutatószám 3,2% volt. Az élet és nem-élet termékcsoportok szerződésszám alapú megoszlása a korábban tapasztalt 16-84 százalékos aránypár köré rendeződött.

2020-ban összesen 4,15 millió új szerződést kötöttek, ami 850 ezres csökkenés 2019-hez képest. Ezt elsősorban a koronavírus okozta utazási korlátozások és az utasbiztosítási üzletág ebből fakadó mélyrepülése eredményezte, azonban az állomány stabilitásán érdemben nem változtatott, az alacsonyabb kötésszám az éven belüli vesztést is mérsékelte. Szerzésszámok tekintetében az előző évhez képest változott a csatornák megoszlása is: míg az ügynöki hálózat aránya 26 százalékon stagnált 2020-ban, addig az alkuszi csatorna súlya nőtt (40-ről 47%-ra) a hitelintézetek, direkt és egyéb csatornák részesedése ezzel szemben csökkent.

A 2020-ban realizált díjbevétel szintén lassabban nőtt a korábbiakhoz képest (5%). A kisebb mértékű bővülés a gépjármű felelősségbiztosításokból származó bevételnövekedés lassulásának, a vegyes életbiztosításokból származó díjbevételek visszaesésének és az utasbiztosítási piac negatív teljesítményének köszönhető. A szektor biztosítástechnikai eredménye 12 milliárd forinttal (19%) emelkedett 2020-ban: a befektetések nem realizált vesztesége megugrott és a nettó működési költségek is emelkedtek, azonban ezeket a negatív hatásokat bőven ellensúlyozta a díjbevétel növekedése és a kárráfordítások csökkenése.

2021: elnyúló lábadozás és átrendeződés

2021 első félévében 0,8 százalékkal nőtt az állomány 2020 hasonló időszakához képest. A növekedés üteme távol marad a korábbi évek teljesítményétől, ez alapján hosszabb távon érzékelhető maradhat a járványhelyzet értékesítésre kifejtett negatív hatása. Díjbevételt tekintve 2021 első félévében 70 milliárd forintos (11%-os) növekedés volt tapasztalható a 2020 ugyanezen időszakában realizált bevételszinthez képest. Az életbiztosítási termékek díjbevétele 18 százalékkal, a nem-életbiztosítási termékek bevétele 7 százalékkal nőtt. Bár idén az első félévben realizált, 2020 első félévéhez viszonyított bevétel növekedés mértéke visszatérni látszik a 2020 előtti szintre, termékkategóriák szintjén jelentős különbség észlelhető: míg 2019 első felében a nem-élet termékek díjbevétel növekedési üteme volt lényegesen magasabb (a GFB termékek bevételei miatt), addig idén az életbiztosítások, azon belül pedig a vegyes és unit-linked termékek teljesítettek várakozáson felül. 

„A várakozások szerint előnyhöz jutnak azok a szereplők, akik képesek jövőálló és új, vagy a klasszikus termékekhez kapcsolódó, nagyobb ügyfélélményt biztosító, érett digitális szolgáltatások megteremtésére, és ezt a szemléletmódot a stratégiájukban is meghatározóbbá tudják tenni. Az elmúlt évben tapasztalt kényszerdigitalizáció észlelhetően felgyorsította ezt a folyamatot és továbbra is a járvány diktálja az ütemet” – mondta el Szathmáry András, a Deloitte Technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS