Bill Gates: szükség lehet az atomerőművek új nemzedékére

A Handelsblatt című üzleti lapban közölt interjúban Bill Gates az utolsó németországi atomerőművek 2022-re tervezett leállításával kapcsolatban elmondta, hogy két kérdést érdemes megfontolni. Először is meg kell vizsgálni, hogy szükséges-e kivonni a termelésből a fejlettebb, második vagy harmadik generációs atomerőműveket. Ezt minden országnak önállóan kell eldöntenie. Az mindenesetre biztos, hogy az ilyen erőművek leállítása „megnehezíti az (energia)ellátás és a kedvező árak biztosítását”. A második kérdés az, hogy lesz-e hosszabb távon az atomerőműveknek egy olyan új generációja, amely jobb az előzőeknél a költségek, a biztonság és a radioaktív hulladék kezelése szempontjából, és hozzájárul a megbízható és olcsó villamosenergia-termeléshez.

Bill Gates – a Microsoft amerikai technológiai óriáscég társalapítója és volt elnök-vezérigazgatója – a kockázatitőke-befektető cége, a Breakthrough Energy vezetőjeként adott interjút a Handelsblattnak a klímaváltozás elleni küzdelem technológiai és társadalmi kérdéseiről. A cég és partnerei 47 társaságban érdekeltek. Kizárólag olyan induló vállalkozásokat finanszíroznak, amelyek technológiája legalább egy százalékkal képes lehet csökkenteni a globális szén-dioxid-kibocsátást.

Az atomerőművek németországi leállításával kapcsolatban hangsúlyozta: „nem szabad elfelejtenünk, hogy a villamosenergia-igény drámaian meg fog nőni”, mert nemcsak az autók meghajtásához, hanem a lakások fűtéséhez is áram szükséges, és sok gyárat is át kell állítani a villamosenergia-felhasználásra. Ezért az ellátásbiztonság központi jelentőségű.

Arra a kérdésre, hogy nem lehet-e a nukleáris energia mellőzésével, csak a megújuló energiaforrások kiaknázásával kielégíteni a növekvő igényt, elmondta, hogy „ha csodával határos módon áttörést érünk el a villamosenergia-tárolás költségeinek csökkentésében, akkor nem kell törődnünk a nukleáris technológiával”. Addig viszont az ellátás biztonságához szükség lesz az időjárástól független energiaformákra, vagyis azokra, amelyek akkor is termelnek áramot, amikor nem fúj a szél és nem süt a nap. „Ezért finanszírozok egy olyan vállalatot, amely egy negyedik generációs reaktort épít.”

Arra a felvetésre, hogy a fejlesztés még igen távol van a piaci bevezetéstől, kifejtette, hogy az első kísérleti erőmű építése már elkezdődött az Egyesült Államokban, és öt éven belül el is készül. Erre az időre „nyitottnak kell maradnunk”, vagyis „nem szabad kizárnunk semmilyen megoldást, amíg alaposan megvizsgáltuk a költségeket és a biztonságot”.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem sikeréért egyetlen lehetséges technológiát sem szabad eleve elutasítani, így még a magfúziót sem. „Szerencsés módon több kutatás zajlik ezzel kapcsolatban, és én támogatok néhány céget, amelyek ezen dolgoznak.”

Arra a felvetésre, hogy mindennek alapján bizonyára üdvözli a francia kormány közelmúltbeli bejelentését, miszerint milliárd eurós nagyságrendű összegekkel támogatja a nukleáris technológiát, az amerikai befektető aláhúzta, hogy „Franciaország nagyszerű munkát végez az atomenergia-ellátás területén”. Így gyakran előfordul, hogy éppen a francia atomerőművek által megtermelt áramot táplálják az európai hálózatokba, amikor a naperőművek nem termelnek és a szélerőművek termelése is csökken. „Örülök, hogy a franciák ambiciózus célokat tűztek ki az atomenergia olcsóbbá és biztonságosabbá tételére. Ezt az utat kell követnünk, hogy megoldást találjunk.” (MTI)

Fotó: IAE