Süli: korszerűek és biztonságosak lesznek az új paksi blokkok

Nagyon korszerűek és teljesen biztonságosak lesznek az új paksi blokkok - mondta Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt a kinevezése előtti meghallgatásán, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságában.

Az új erőművi blokkokat úgy építik meg, hogy telephelyen kívüli hatásuk a legkomolyabb üzemzavar esetén sem lehet - hangsúlyozta.

Süli János tavaly május óta, az előző kormányzati ciklusban is betöltötte a miniszteri posztot.

Meghallgatásán kitért arra, indokolt a beruházás megvalósítása, az elmúlt években Magyarországon átlagosan 30 százalékos áramimportra volt szükség az ellátás biztosításához.

Ismertette, hogy a belföldi villamosenergia-termelés felét adja a paksi atomerőmű, a többit az egyéb erőművek. Az áramszükséglet 35 százalékát biztosítja a jelenleg üzemelő négy blokk, a másik 35 százalékot a többi erőmű, ezért szükség van az importra - mondta.

Süli János hozzátette, az európai erőműpark is öregszik, miközben folyamatosan nő a belföldi ipari és lakossági áramigény, mindez nagy kockázatot jelent az országnak.

Hangsúlyozta, a paksi atomerőmű olcsó, fenntartható, az időjárástól független, biztonságos áramellátást biztosít, és garantált a beruházás megtérülése.

A miniszterjelölt úgy fogalmazott: ma már nem azon kell gondolkodni, hogy megépítsék-e az ötödik és a hatodik paksi blokkot, hanem azon, hogy mi lesz a következő "energetikai lába" a magyar ellátásnak.

Süli János emlékeztetett, hogy a magyar energiastratégia az atomenergia, a megújuló energiaforrások, valamint a szén- és földgázerőművek hármasára épít.

Az atomerőmű és a megújulók nem ellenfelei egymásnak, hanem szervesen kiegészíthetik egymást - emelte ki. Ezt mondta a miniszterjelölt válaszul a bizottság elnökének felvetésére is, Schmuck Erzsébet (LMP) ugyanis kifejtette: az évszázad legrosszabb beruházásának tartják a paksi bővítést, működésénél komoly környezeti kockázatokat látnak. A jövő nem az atomenergiáé, hanem a megújuló energiáké - tette hozzá.

Varga Gábor (Fidesz) térségi fejlesztésekkel kapcsolatos kérdésére Süli János kitért a többi között arra, hogy a beruházás megvalósításához szükséges út- és vasúthálózat fejlesztése az új kormány első döntései között lesz.

Kepli Lajos (Jobbik), a bizottság alelnöke egyebek mellett a radioaktív hulladék tárolásának megoldásáról érdeklődött.

A miniszterjelölt elmondta: a kis és közepes aktivitású hulladék kezelése megoldott Bátaapátiban, a kiégett fűtőanyagok átmeneti tárolása 50 évig Pakson történik. A nagy aktivitású hulladék elhelyezésének lehetséges helyszínéről kutatás folyik, a megoldásra még van idő - tette hozzá.

Bencsik János (Fidesz), a bizottság alelnöke a személyi feltételekről, a speciális üzem építésében és a későbbi üzemeltetésben részt vevő szakemberekről kérdezett.

Süli János hangsúlyozta, ebben nagy feladataik vannak, a beruházáshoz szükséges szakemberek képzése érdekében felvették a kapcsolatot az iparkamarával, a szakképzésért és oktatásért felelős intézményekkel. Elkezdődik az instruktorok toborzása is, akik az üzemeltetéshez szükséges szakemberek képzésében vesznek majd részt.

A miniszterjelölt kinevezését 7 igen szavazattal, 1 nem és 1 tartózkodás mellett támogatta az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága.

Gazdasági bizottsági meghallgatás: 2026–27-ben állhatnak kereskedelmi üzembe az új blokkok

Az új paksi blokkok 2026-27-ben állhatnak kereskedelmi üzembe – mondta Süli János az Országgyűlés gazdasági bizottságában.

A beruházás fix áras, a szerződésben lévő 12,5 milliárd eurótól nem lehet eltérni, ebből 10 milliárd az orosz hitel, 2,5 milliárd a hazai forrás. A hitel kedvező, Magyarországnak joga van költségmentes előtörlesztésre, ha a hazai költségvetés helyzete ezt megengedi, vagy kedvezőbb feltételekkel lehet a piacon hitelhez jutni - hangsúlyozta a jelölt, hozzátéve, hogy a magyar állam már élt is az előtörlesztés lehetőségével.

Süli János az idei év nagy feladatának a létesítési engedélykérelem benyújtását nevezte. Az Országos Atomenergia Hivatal nemzetközi szakértők bevonásával 15 hónapos határidővel bírálja majd el a mintegy 300 ezer oldalas dokumentációt. Ennek alapján az engedélyt 2019 végén vagy 2020 elején megkaphatja a beruházás, így tartható a módosított szerződésben szereplő 2026-27-es határidő.

Felidézte, hogy már jogerősen megszereztek két nagy, fontos engedélyt, a környezetvédelmi, illetve a telephelyengedélyt, valamint mintegy 300 kisebb engedély is megvan az összesen szükséges 6000-ből.

A miniszterjelölt meghallgatásán Bősz Anett (Párbeszéd) egyebek mellett az orosz hitel titkosságáról érdeklődött, ami szerinte nem indokoltható.

Süli János elmondta, a szerződés nyilvános, megtalálható az Országgyűlés honlapján. A megvalósítási megállapodásokat is szeretnék nyilvánossá tenni, erről még folynak az egyeztetések az orosz féllel - közölte.

Volner János (Jobbik) a többi között felvetette, hogy az üzemidő-hosszabbítások miatt a jelenleg működő paksi blokkok néhány évig még az új blokkok üzembe állása után is termelni fognak, nem lesz-e így áramfelesleg.

A miniszterjelölt válaszában kifejtette, Magyarország most tartósan jelentős áramimportra szorul, a felhasználás mintegy 30 százalékát behozatalból fedezi. Hideg időben, például idén márciusban, előfordult 48 százalékos importszükséglet is, tavaly pedig a rendkívüli hideg miatt volt, hogy 54 százalék importra is szorult az ország, ami az ellátásbiztonság szempontjából rendkívül nagy kockázat.

Ungár Péter (LMP) egyebek mellett a beruházás határidejének csúszásáról, illetve az emiatt várható károkról érdeklődött.

Süli János úgy fogalmazott, nem csúszásról van szó, a beruházás szerződésben szereplő határidejét az Európai Bizottság vizsgálata, illetve a közbeszerzésekre vállalt előírások miatt kellett 22 hónappal módosítani. Hozzátette, ez a költségeket nem érinti, mert a beruházás fix áras.

Molnár Gyula (MSZP) a többi között arról kérdezett, hogy tartható-e a 40 százalékos magyar beszállítói arány.

Süli János kifejtette, a magyarországi telephelyen bejegyzett, itt adózó, magyar embereket alkalmazó cégek magyarnak minősülnek. Kitért arra, hogy a hagyományos magyar nagyipar megszűnt az elmúlt 30 évben, iparszervezést is kell végezni, hogy a kisebb vállalkozások beszállítókká válhassanak.

Székely Sándor (DK) kérdésére a beruházás miatt indult perről Süli János elmondta: az osztrák kormány közelmúltban indított pere nem Magyarország és Ausztria között zajlik, az osztrákok az Európai Bizottság engedélyét vitatják, amellyel jóváhagyták a paksi atomerőmű új blokkjainak építését.

Bánki Erik (Fidesz), a gazdasági bizottság elnöke a meghallgatáson kifejtette: olyan beruházásról van szó, amely pénzügyileg finanszírozható, az általa előállított olcsó energia hozzájárul a rezsicsökkentés eredményeinek, illetve az ipar versenyképességének fenntartásához, valamint az import visszaszorításához, Süli János alkalmassága pedig nem kérdéses.

A miniszterjelölt kinevezését 10 igen szavazattal, 3 nem és 2 tartózkodás mellett támogatta az Országgyűlés gazdasági bizottsága.

A képen Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt (b) a bizottság fideszes elnökével, Bánki Erikkel beszélget kinevezés előtti meghallgatása előtt az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén az Országházban 2018. május 15-én. MTI Fotó: Soós Lajos