Roszatom: „az atomenergia gyakorlatilag zöld energia”

A Roszatom számára a környezetvédelem, az ellátásbiztonság és a gazdaságosság egyaránt prioritást élvez – hangsúlyozta Bács Zalán, a Rosatom Central Europe Magyarországi Fióktelepének igazgatója.

Nő az atomenergia iránti igény

A „Portfolio Energy Investment Forum 2017” című konferencián Bács Zalán a Roszatom jelenleg futó főbb projektjeiről tartott előadást. A szakember a 2015-ös párizsi klímacsúcs eredményeire hivatkozva hangsúlyozta: a Roszatom számára a környezetvédelem, az ellátásbiztonság és a gazdaságosság egyaránt prioritást élvez. A nukleáris energia és az atomerőművek ebből a szempontból nagyon jól teljesítenek, hiszen a termelés során kibocsátott káros anyagok mennyisége viszonylag alacsony. Mi több, a következő években az atomerőművek 2,4 milliárd tonna széndioxidtól mentesítik a Föld légkörét, a nukleáris erőművek emellett gazdaságosan működtethetők. Így az atomenergia gyakorlatilag zöld energiaként értelmezhető – vélekedett az igazgató.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 450-es szcenáriója szerint a világ villamosenergia-fogyasztása továbbra is növekedni fog. Hogy az ellátás folyamatos és biztonságos legyen, jelentős átstrukturálódás várható az energiapiacon. A fosszilis energiahordozók felhasználása folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, és ez így is marad. Ezzel együtt növekszik a megújuló energiaforrások iránti kereslet. Az atomenergia-igény terén is növekedés várható.

Erőművek Finnországtól Indiáig

A több mint 340 vállalattal rendelkező és több mint 250 000 ezer alkalmazottat foglalkoztató Roszatom jelenleg 42 atomerőművet épít. Három év alatt 30 százalékkal növekedtek a vállalat külföldi megrendelései, ami körülbelül 130 milliárd dolláros üzletet jelent. A Roszatom építi Törökország első atomerőművét is, amely 4 darab 1200 MW-os blokkot foglal majd magába. Jelenleg a Build Owner Operate elv szerint halad az építkezés, vagyis a Roszatom a kivitelezője és egyben a tulajdonosa is a telephelynek. A tulajdonosi arányokat a későbbiek során módosítani tervezik, a tulajdonrész 49 százalékát értékesítik.

Más finanszírozású módszer szerint épül a Hanhiviki erőmű Finnországban, szintén a Roszatom kivitelezésében. Itt a beruházás magánbefektetői háttérrel rendelkezik: a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában részesülnek majd az önköltségű áramból. A Roszatomnak is van tulajdonrésze ebben a projektben, amelynek üzembe helyezését 2024-te tervezik.

Bács kiemelte a Roszatom stratégiai partnerségeit Kelet- és Dél-Ázsiában. Indiával nemrég hosszútávú stratégiai együttműködésről állapodtak meg, amelynek eredményeként 2030-ig 12 új atomerőműblokkot építenek majd az országban. Ebből már 2 darab 1000 MW-os blokk már megépült, a harmadik építése is elkezdődött. Eredményes továbbá a Kínával való együttműködés, hiszen itt is több blokk megépítését tervezik. A technológiai tudástranszfer révén Kína esetében nagy eredmény az is, hogy egyre több helyi alvállalkozó tud részt venni a projektek kivitelezésében. A Roszatom már Bangladesben is elkezdte az atomerőmű építését, amelyet 2022–23-ra terveznek átadni. Az itteni munkálatok a paksi beruházás szempontjából is relevánsak, hiszen az építési terület előkészítésénél a paksihoz hasonló feltételeket találtak. Ezeket a tapasztalatokat fel tudják majd használni a magyar projektnél is.

Paks II flexibilitása nagyobb lesz, mint a jelenleg működő blokkoké

A bangladesi erőműnél azonban talán még fontosabb a 2016-ban üzembe helyezett novovoronyezsi (Oroszország) és a Fehéroroszországban épülő atomerőműre figyelnünk, hiszen ezek a paksi atomerőmű referenciablokkjai is. A fehéroroszországi blokkok a magyarországiakhoz hasonlóan államközi megállapodás révén valósulnak meg. Bács szerint a Paks II flexibilitása nagyobb lesz, mint a jelenleg működésben lévő blokkoké. A beruházás idén kapott zöld jelzést Brüsszeltől az építkezésre; jelenleg a magyarországi hatóságoktól folyik az engedélyek beszerzése, a tervezési engedélyeztetés zajlik. A beszerzési tenderek kiírását ez év végéig szeretnék lezárni.

Turányi Tatjána