Jákli Gergely: Paks II. révén Magyarország évente 17 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást tud elkerülni

A jelenlegi geopolitikai környezetben Közép-Kelet-Európa energiabiztonsága három pilléren nyugszik: a diverzifikált ellátáson, a rendszer stabilitásán és a hosszú távú kiszámíthatóságon. Az atomenergia mindháromhoz egyedülálló módon járul hozzá – mondta ki Jákli Gergely a Dubaiban rendezett „Investopia CEE – UAE Strategic Economic Forum” rendezvényen. A Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatója a panelbeszélgetésen kifejtette: világszerte technológiai forradalom zajlik, az ipari teljesítmény növekedése, az elektromobilitás térnyerése, a mesterséges intelligencia elterjedése és a nagy adatközpontok létrejötte exponenciálisan növeli az áram iránti keresletet.

Az egyre növekvő villamosenergia-igényt csak stabil, biztonságos, költséghatékony és környezetbarát módon lehet kielégíteni, erre pedig az atomenergia a megoldás.

Az Investopia panelbeszélgetésén Jákli Gergely felidézte, hogy az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) szerint az atomenergia a legzöldebb energiaforrás, a testület jelentése szerint az atomerőművek működése az elmúlt ötven évben hozzávetőleg 74 milliárd tonna szén-dioxid-kibocsátástól óvta meg a környezetet. Kiemelte: a Paks II. Atomerőmű révén Magyarország évente 17 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást lesz képes elkerülni, és évente 4 milliárd köbméterrel csökkenti a földgázimportot.

A társaság elnök-vezérigazgatója arról is szólt, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen változott a pénzintézetek hozzáállása az atomiparhoz, a Goldman Sachs, a J. P. Morgan és az Európai Beruházási Bank is bejelentette, hogy pénzügyi termékeket készít a nukleáris szektornak. A zöld átmenet elősegítette, hogy a bankok figyelme az atomenergiára is kiterjedjen, ugyanakkor továbbra is kulcskérdés a kockázatvállalás. Míg a már működő atomerőművek üzemeltetési feltételei elemezhetők, ezáltal finanszírozásuk benchmarkjai adottak, az atomerőművek építésére vonatkozóan ezek hiányoznak. Mivel referenciapontok híján a beruházások előkészítésénél és megvalósításánál nehéz mihez visszanyúlni, ezért kulcsfontosságú a benchmarkok építése, az előrehaladás mérése, ezáltal pedig a projekt időtávjának csökkentése.