Aszódi: fontos szerepe van az atomenergiának az európai ellátásbiztonságban és klímavédelemben

Az ellátásbiztonság, a megfizethető villamos energiához való hozzáférés, illetve a klímavédelmi célok elérése minden uniós tagállam céljai között szerepel; az atomenergia alkalmazása segíti ezeknek a céloknak az elérését.

Minden tagállamot foglalkoztat, hogy a villamosenergia-piac hová fejlődhet, és hogyan lehet biztosítani, hogy a hagyományos erőművek, illetve az időjárásfüggő megújuló energiaforrások együtt tudjanak működni, a villamosenergia-rendszer stabilitását megőrizve - mondta Aszódi Attila, a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár az Euratom-szerződés aláírásának 60. évfordulója alkalmából megrendezett, a nukleáris energia versenyképességével foglalkozó brüsszeli konferencia után telefonon az MTI-nek.

Az Európai Unióban minden ország maga dönthet az energiapolitikájáról, ami szükségszerű, mert mindenhol mások az adottságok - fejtette ki az államtitkár. Példaként hozta fel, hogy a szomszédos Ausztria 60 százalékban a vízenergiára épít, de ez Magyarországon nem lehetséges. Svédország jelentős potenciállal rendelkezik a szél- és vízenergia fejlesztésére, Finnország ugyanakkor kevésbé építhet ezekre a megújuló forrásokra, ezért ott a nukleáris energia hosszú távú felhasználása mellett döntöttek – sorolta.

Kiemelte, hogy az egyik leginkább klímabarát villamosenergia-rendszere Franciaországnak van, ahol az áram csaknem 80 százalékát atomerőművekben állítják elő. Aszódi Attila szólt arról, hogy az Európai Unió összesen három évre elegendő hasadóanyag készlettel rendelkezik. Más energiahordozóból nincs ilyen hosszú távú készlet, ami az egész unió ellátásbiztonságát és függetlenségét támogatja – hívta fel a figyelmet.

Az államtitkár hangsúlyozta: megalapozott volt a magyar döntés, amely szerint 3+ generációs reaktorok épülnek a paksi telephelyen, ez az az irány, amerre a többi európai ország is halad. A jövőt egyértelműen ezek a technológiák jelentik, mert ezeknek a lakossági elfogadottsága és biztonsági színvonala a legnagyobb, a környezetterhelése pedig a legkisebb – mutatott rá.

Felhívta a figyelmet arra, az Európai Unió területén működő erőművek korelemzése azt mutatja, hogy a következő tizenöt évben az uniós tagállamok erőműveinek akár 25 százalékát is „nyugdíjazhatják”, ami jelentősen hatással bír mind az ellátásbiztonságra, mint az áramárakra.

Aszódi Attila elmondta: a konferencián tartott előadásában arról beszélt, hogy az atomenergia, a paksi kapacitás fenntartása a magyar energiapolitika fontos pillére, illetve beszámolt a Paks II. projekt helyzetéről, valamint az ezt jóváhagyó uniós döntés részleteiről. (MTI)