Több mint 7 milliárd forintot költenek a magyarok szaloncukorra

2021. 12. 10., 15:05

A szaloncukor az adventi időszak hagyományos terméke. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint egy-egy háztartás évente 1 kilónyi szaloncukrot vásárol, a legkedveltebb a zselés, a marcipános, a kókuszos, a karamellás és a csokoládékrémes.

Bár eredetileg a szaloncukor külföldről érkezett hazánkba, korábbi formájától annyira eltér, hogy joggal tekinthetjük hungarikumnak. A papírba csomagolt, eredetileg fondant, azaz cukorszirupból készült nyalánkság német közvetítéssel jutott el a történelmi Magyarországra, és vált népszerűvé egész területén a XIX. század végére, így Szlovákiában és Romániában is van hagyománya a karácsonyfa szaloncukorral feldíszítésének.

Magyarországon évente közel 3500 tonna szaloncukrot vásárolnak a hazai fogyasztók, több mint 7 milliárd forint értékben. A szaloncukor-értékesítés a 2020-as év kivételével évről évre növekvő tendenciát mutat, az egyik legnépszerűbb szezonális terméknek számít a karácsonyi időszakban. Ez a növekvő kereslet vonzó a nagy édesipari vállalkozások számára is, ezért 2021-től újabb külföldi tulajdonú, a piacvezetők közé tartozó gyártó is saját, hazai üzemből származó termékeket kínál, több ízvariánssal.

A szaloncukor gyártásához szükséges alapanyagokat jellemzően a világpiacról szerzik be a vállalkozások annak ellenére, hogy több hazai gyártó kínálatában is szerepelnek egyes előállításhoz szükséges alapanyagok (pl. marcipán, cukor). A hazai alapanyaggyártók mennyiség és ár tekintetében azonban nem tudják a multinacionális gyártók igényeit teljesíteni, így a hazai alapanyag beszállítás alapvetően a gyümölcsökre és a feldolgozott termékekre korlátozódik.

Bár az alapanyagok beszerzésével idén sem volt probléma, az áruk 2021-ben jelentősen megemelkedett, és ez begyűrűzött a szaloncukrok árába is. A 2020-as év jelentős keresletcsökkenését követően idén kedvezőbb a helyzet a gyártók számára, élénkebb és nagyobb volumenű a kereskedelem felől érkező igény.

A felmérések szerint egyre többen keresik a minőségi szaloncukrokat. Egy-egy háztartásban évente 1 kilónyi szaloncukrot vásárolnak, és továbbra is a legkedveltebb ízek a piacon a zselés, a marcipános, a kókuszos, a karamellás és a csokoládékrémes.

A szaloncukrok ízesítése igen változatos, az idén második alkalommal megrendezett, civil kezdeményezésű „Az Év Szaloncukra – 2021” versenyre a gyártók 152 ízt neveztek be. A termékek között megjelentek a hozzáadott cukrot nem tartalmazó szaloncukrok is, amivel a gyártók a fogyasztói igények változását követik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS