Szecessziós vadászkastély 2 milliárd forintért – és a társai

2019. 08. 10., 17:50

Idén az első fél évben több mint a kétszeresére nőtt az egymillió forint négyzetméterár felett értékesített ingatlanok száma az előző év azonos időszakához képest, 2018. második félévéhez viszonyítva pedig 35 százalékos a növekedés – közölte a Duna House.

A közlemény szerint ezek az ingatlanok a fővárosban a pesti belső – V., VI., VII. – kerületekben vannak a legnagyobb számban, illetve a XIII. kerületben a Duna-parti újépítésű házakban. Hozzátették, hogy júliusban a Duna House adatai szerint a főváros budai oldalán elhelyezkedő ingatlanok közel 50 százaléka 800 ezer forint feletti négyzetméteráron cserélt tulajdonost.

Vidéken elsősorban a Balatonnál, ezen belül Balatonfüred és a déli parton Siófokon, a keleti országrészben pedig Debrecenben találhatóak az egymillió forint feletti négyzetméteráron értékesített ingatlanok.

Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője elmondta: a társaság tranzakciós adatai alapján országosan az ingatlanok már több mint 1,5 százaléka egymillió forint feletti négyzetméteráron cserél gazdát, ami bár még arányaiban nem jelentős, azonban a 800 ezer forint feletti ársávval együtt ez már az eladások közel 7 százaléka. Mindez azt mutatja, hogy folyamatos a bővülés a legdrágább kategóriában.

A nagy értékű, prémium ingatlanok jelentős kínálattal vannak jelen a magyar ingatlanpiacon. Példaként említették, hogy a Duna House Prime kínálatában több mint kétszáz 100 millió forint feletti ingatlan van. Az eladó luxusingatlanok sorában ház, kastély és horgásztóval rendelkező birtok is található, a budai lakások és pesti penthouse-ok mellett. Az egyik legdrágább épület jelenleg egy szecessziós vadászkastély, amelynek ára 2 milliárd forint. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS