Mire figyeljen, ha első lakását vásárolja?

2021. 08. 10., 14:30

A befektetési cél mellett még mindig az egyik legnagyobb motiváció az ingatlanvevők körében az első lakás vásárlása. Különösen igaz ez az egyetemi ponthatárok kihirdetése körül, hiszen a szülők gyakran elgondolkodnak azon, hogy mi éri meg jobban: lakást venni vagy bérleti díjat fizetni? Akik előbbi mellett döntenek, érdemes pár kérdést tisztázniuk, mielőtt elkezdenék a keresgélést vagy hirtelen beleugranának egy adásvételbe. A Duna House szakemberei megfogalmazták ajánlásukat a leendő első lakást vásárlók számára.

Az elmúlt közel 10 évben hosszútávon szinte folyamatosan csökkent az első otthonukat vásárlók aránya. Az utóbbi 1-2 évben azonban a kormányzati támogatások miatt újra egyre jelentősebb arányban képviselik magukat a piacon, így még mindig a második legfőbb motivációt jelenti hónapról hónapra az ingatlanvevők körében. A Duna House Barométer idei második negyedéves adatai szerint Budapesten 26 százalék, vidéken pedig 20 százalék körül mozog az újdonsült lakástulajdonosok megoszlása, de a tavalyi évben volt, amikor megközelítette a 30 százalékot is. „Míg a fővárosban átlagosan 50 négyzetméteres otthont keresnek és közel 34,5 millió forintot fizetnek érte, addig vidéken ez az összeg már csak 22,7 millió forint, viszont akár 70-75 négyzetméteres ingatlant is kaphatnak cserébe. A fiatalok jellemzően a kisebb alapterületű, modern lakásokat keresik, így az újépítésű lakások folyamatos megjelenése javíthat ezen az arányon, amelyen az állam lakástámogatási kezdeményezései is tovább erősíthetnek. Megfelelő feltételek mellett azonban a használt lakással is jó vásárt lehet csinálni” – emelte ki Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

De mégis milyen paraméterekkel rendelkezzen az első lakásunk? A legfőbb szempontok a méret, a típus (használt vagy újépítésű) és a lokáció, de a közlekedési lehetőségek, szobaszám, állapot, fűtéstípus és rezsiköltségek is döntő érvek lehetnek. Akárcsak a szomszédság, de ezt a legtöbb esetben csak lakva ismerheti ki az ember. A fontossági sorrend természetesen a vevő aktuális élethelyzetétől és anyagi lehetőségeitől is függ. A kínálat mindenesetre elég nagy a piacon, így mindenki megtalálhatja a számára megfelelőt.

„Legfrissebb elemzésünk szerint az újdonsült első lakástulajdonosok legnagyobb része 30 év alatti, arányuk 86,5 százalék, közülük sokan még szülői támogatással jutnak ingatlanhoz” – árulta el Benedikt Károly. „Ilyen fiatalon, főleg a családtervezés előtt, garzon-, vagy maximum 1,5-2 szobás lakásban érdemes gondolkodni első lakás vásárlásakor. Nem csak vételáruk alacsonyabb, de a fenntartási költségük is, sőt, befektetés szempontjából sem rossz választás, hiszen később az egyszobás kislakások könnyen is értékesíthetők. Ugyanakkor adott esetben hátrány lehet, ha egy élettérben kell megoldani a nappali, a háló és némely esetekben a konyha funkcióját is. A nagyobb, 2-3 szobás lakásnak is megvannak a maga előnyei, különösen akkor, ha – külön nyíló szobák esetén – a tulajdonos hajlandó a nem használt szobák kiadására. Így az egy főre eső rezsiköltség minimalizálható, és ha később nagyobb ingatlanra lenne szükség, akkor sem kell elköltözni. Aki lakást vesz, általában nem csak pár évre gondolkozik előre, hanem akár több tízre is, de munkahelyváltás miatti ingázás vagy a megváltozott elvárások, ízlés miatt egyaránt alakulhat úgy a helyzet, hogy idő előtt más lehetőségek után néz az ember.” A szakértő hozzátette: a legfontosabb, hogy a lakáskeresők nézzenek meg többféle típusú ingatlant, és mérlegeljék azok előnyeit és hátrányait, mielőtt végső döntést hoznának.

Jellemző, hogy az ingatlan kiválasztása után és a szerződéskötés előtt az első ingatlant vásárlók – és gyakran mások is – elbizonytalanodnak döntésükben. Ez természetes, mondhatni a vásárlás folyamat része, hiszen egy vevő nem költ olyan gyakran több tízmillió forintot valamire. A Duna House értékesítői azt tanácsolják a fiataloknak, hogy ilyenkor gondolják végig újra azokat az érveket, amik miatt kiválasztották az adott lakást, és ne hagyják befolyásolni magukat mások által.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS