Külföldiek Magyarországon, magyarok külföldön: a legfontosabb utazási adatok 2018-ról

2019. 03. 18., 17:17

2018-ban a külföldi látogatók 2067 milliárd forintot költöttek Magyarországon, míg a külföldre utazó magyarok 888 milliárd forintot fordítottak külföldi utazásukhoz kapcsolódóan termékekre és szolgáltatásokra – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Külföldiek magyarországi beutazásai

2018-ban a külföldiek 58 millió alkalommal látogattak Magyarországra, 4,9 százalékkal többször, mint 2017-ben. Az egynapos utak aránya (70 százalék) továbbra is jelentős, azonban az utóbbi öt évhez képest csökkenő mértékben. A külföldiek összességében 130 millió napot töltöttek el hazánkban, tartózkodási idejük 4,5 százalékkal emelkedett 2017-hez viszonyítva. Az egynapos látogatások száma 2,4, a több napra látogatók tartózkodási ideje 5,5 százalékkal nőtt.

2018-ban a külföldi látogatók 2067 milliárd forintot költöttek Magyarországon. A kiadások egynegyede (519 milliárd forint) a látogatóforgalom héttizedét kitevő egynapos utakból származott. A több napra érkezők összesen 1548 milliárd forintot költöttek az év során.

A hazánkba érkezők egy főre jutó átlagos napi kiadásának összege 7,9 százalékkal, 15 900 forintra, a több napra érkezőké 7,4 százalékkal, 17 200 forintra nőtt.

Az egynapos utak száma – csökkenő arányuk ellenére – bővült. A legtöbb egynapos utazást ismét a III. negyedévben regisztrálták, és míg az év első két negyedévében a számuk az előző év hasonló időszakához képest csökkent, addig a III. és a IV. negyedévben nőtt (6,8, illetve 3,1 százalékkal).

Az egynapos látogatók egynegyede (10 millió fő) vásárlási céllal érkezett, további 17 millió fő utazott át az országon, 5,0 millióan szabadidős céllal, 2,4 millióan rokon- és barátlátogatásra, 1,4 millióan munkavégzési, 1,3 millióan üzleti céllal érkeztek. A többnapos utazások száma 11 százalékkal 18 millióra nőtt. A leggyakoribb utazási cél ebben az évben is az üdülés, szórakozás, körutazás, városnézés, illetve a rokon- és barátlátogatás volt.

A magyar lakosság külföldi utazásai

2018-ban a magyarok 22,8 millió – 14,2 millió egy- és 8,6 millió többnapos – látogatást tettek külföldön. Az év során az egynapos utak száma 11, a többnaposoké 15 százalékkal bővült. Az egynapos kiutazások száma az I. negyedévben nőtt legjelentősebben, 17 százalékkal, ezek számottevő része üdülésekhez kapcsolódott. A hosszabb utak száma a IV. negyedévben gyarapodott a leginkább, 24 százalékkal, aminek jelentős része rokon- és barátlátogatás volt.

A magyarok 62 millió napot töltöttek külföldön, tartózkodási idejük 8,7 százalékkal volt több, mint 2017-ben. Az eltöltött napok száma minden negyedévben emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az egy napra utazó magyarok 11, a több napra külföldre látogatók 8,1 százalékkal több időt töltöttek a kiválasztott célországban.

Az átlagosan eltöltött idő folyamatosan csökken, 2018-ban 2,7 nap volt. A több napra látogatók átlagosan 5,6 napig tartózkodtak külföldön.

2018-ban a magyar utazók 888 milliárd forintot fordítottak külföldi utazásukhoz kapcsolódóan termékekre és szolgáltatásokra. Ennek felét szabadidős célú utazásokra költötték el, túlnyomórészt a többnapos utazások alkalmával. Az egy napra külföldre látogatóktól – akik arányukat tekintve a teljes látogatóforgalom 62 százalékát adták – a kiadások mintegy negyede, 205 milliárd forint származott. Számottevően, több mint harmadával többet költöttek a magyarok a külföldi bevásárló utakon, illetve a rokon- és barátlátogatások során is 29 százalékkal több kiadásról számoltak be, mint a megelőző évben.

Az utasforgalom egyenlege

2018 év egészében az utasforgalom többlete 1179 milliárd forint (3684 millió euró) volt. Az export (113 százalék) és az import (108,7 százalék) hatására az utazási szolgáltatások egyenlege az előző év azonos időszakához viszonyítva folyó áron 16 százalékkal bővült. A forint–euró árfolyam 2018-ban 3,1 százalékkal magasabb volt, mint 2017-ben.

A határátkelők személyforgalma

2018-ban a schengeni külső határátkelők forgalma a 2017. évihez képest nőtt, a mintegy 58 millió határátlépő közül 44 millió külföldi és 14 millió magyar állampolgárságú volt. A külföldiek száma 7,4, a magyaroké 8,9 százalékkal bővült, így összességében 7,8 százalékkal emelkedett a határok személyforgalma az előző évhez képest.

Az összes látogatóforgalmat figyelembe véve a repülőtereken mintegy ötödével nőtt a személyforgalom, a legnagyobb mértékben, 29 százalékkal Debrecenben, Budapesten pedig 22 százalékkal. A debreceni repülőtéren az utasforgalom javulása egyrészt a nyári charterjáratoknak, másrészt a Wizz Air járatai bővülésének köszönhető. Emellett a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér is rekordforgalmat könyvelhetett el, mivel az új légi szolgáltatók járataival több utas repülhetett.

A horvát és a szerb oldalon is bővült a személyforgalom (17, illetve 11 százalékkal). Az ukrán határszakaszon 5,6 százalékkal több határátlépőt regisztráltak, a román határátkelők forgalma 1,4 százalékkal gyarapodott. A legnagyobb forgalmú (24 millió fő) román határszakaszt átlépők több mint kétharmada román, 14 százaléka magyar, 5,8 százaléka bolgár állampolgár volt. A 13 milliós forgalmú szerb oldalon a legtöbb határátlépő szerb, közel minden negyedik magyar, a horvát szakasz határátlépőinek egynegyede magyar, egyötöde pedig horvát állampolgár volt. Az ukrán határszakaszon 7,7 millió fő lépte át az országhatárt, ennek fele magyar, másik fele nagyrészt ukrán utazókból állt.

A budapesti repülőtér schengeni külső határforgalmának (5,5 millió fő) több mint negyedét magyarok, egyötödét az Egyesült Királyságból érkezők utazásai tették ki. A kisebb légikikötőkben főként hazaiak, harmadrészben román és orosz utazók fordultak meg.

KSH

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS