K+F-ráfordítások Magyarországon: messze van még Ausztria

2022. 12. 10., 12:10

2021-ben a kutatás-fejlesztésre fordított összeg nemzetgazdasági szinten meghaladta a 900 milliárd forintot, amely a bruttó hazai termék (GDP) 1,64 százalékát tette ki – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A K+F-ráfordítások 76 százalékát, közel 685 milliárd forintot a vállalkozási kutatóhelyeknél, további 14 százalékát (125 milliárd forintot) a felsőoktatásban, 10 százalékát (93 milliárd forintot) pedig az államháztartási szektorba tartozó kutató-fejlesztő intézeteknél és egyéb költségvetési kutatóhelyeknél költötték el.

2021-ben közel 3700 kutató-fejlesztő hely működött Magyarországon, több mint hattizedük a vállalkozási szektorban. A kutatás-fejlesztéssel foglalkozók összlétszáma közel 91 ezer főt tett ki, 72 százalékuk kutató volt. A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó publikációs tevékenység keretében megjelent könyvek és könyvrészletek száma meghaladta a 12 ezret, 72 százalékuk magyar nyelven jelent meg.

2021-ben az Európai Unió tagországaiban átlagosan a GDP 2,27 százalékát fordították kutatás-fejlesztésre. Az 1,64 százalék százalékos magyarországi ráta az uniós tagországok rangsorában a 13. helyre elég. A tagállamok között jelentős különbségek vannak: a legmagasabb GDP-arányos K+F-ráfordítással Svédország (3,35 százalék) és Ausztria (3,22 százalék) bírt, a legalacsonyabbal pedig továbbra is Románia (0,48 százalék). A visegrádi országok közül változatlanul Csehország mutatója (2,00 százalék) állt a legközelebb az uniós átlaghoz, míg Szlovákiáé (0,95 százalék) maradt el a legnagyobb mértékben attól.

Vállalkozási szektor

2021-ben a vállalkozási szektor K+F-ráfordításának 27 százalékát többségében belföldi, 70 százalékát többségében külföldi tulajdonú vállalkozások költötték el. A vállalkozói (döntően saját) forrásból származó pénzösszegek dominanciája mellett a belföldi tulajdonúaknál az állami, a külföldi tulajdonban lévőknél pedig a külföldi forrásoknak van még meghatározó szerepük a vállalkozások K+F-tevékenységének finanszírozásában.

A vállalkozási szektor állami forrásain belül kiemelkedőek a hazai pályázati támogatások, amelyek mindkét fenti tulajdonforma állami forrásainak egyaránt több mint kilenctizedét tették ki.

A többségében külföldi tulajdonú vállalkozások külföldi forrásai szinte teljes egészében nem rezidens vállalkozásoktól származott, míg ez az arány a többségében belföldi tulajdonúaknál 74 százalék volt, utóbbiak esetében a fennmaradó rész döntően európai uniós támogatások formájában (21 százalék) érkezett.

A K+F-tevékenységet végző vállalkozások koncentrációja az utóbbi években tapasztalt kismértékű csökkenés ellenére 2021-ben is igen magas volt (egyedül a K+F-ráfordítások tekintetében emelkedett valamelyest a koncentráció). A top 100 vállalkozás költötte el a vállalkozási szektor K+F-ráfordításának 71, a teljes nemzetgazdaságinak 53 százalékát. Ők foglalkoztatták az országos K+F állományi létszám több mint negyedét, valamint a kutatók közel harmadát, míg a vállalkozási szektorban dolgozók bő felét és a kutatók közel hattizedét.

Kiemelkedően fontos az a top 10 K+F-tevékenységet folytató vállalkozás, amelyeknél a top 100 vállalkozás K+F-ráfordításainak 60, a kutatással foglalkozók létszámának pedig 50 százaléka összpontosult.

További részletek a KSH kiadványában.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS