Ingatlanpiac: így indult a 4. negyedév Magyarországon

2018. 11. 13., 11:29

Tranzakciószámok tekintetében erősen indult 2018 utolsó negyedéve. Ugyan már megfigyelhetők az év végi csökkenő tendenciák, az elmúlt évekhez képest így is sokkal aktívabb idén az ingatlanpiac – olvasható a Duna House friss elemzésében.

  • Budán az adásvételek harmada már 750 ezer forintos négyzetméteráron vagy az felett bonyolódott le. Tavaly októberhez képest a pesti oldalon is erőteljes árnövekedés történt, a 600 ezer forint felett értékesített ingatlanok aránya több mint megduplázódott egy év alatt.
  • Vidéken ezzel szemben a tranzakciók csupán 10 százaléka esetében érte el a négyzetméterár a 400 ezer forintot.
  • A négyzetméterárakat vizsgálva, a főváros központi területei és a vidéki települések között két és félszeres volt a különbség októberben, míg panelek esetében ez a különbség másfélszeres.
  • Az ország nagy részén csökkent az értékesítési idő az előző évi értékekhez képest, ám a budai kerületekben és a belvárosban olyan szintű volt az áremelkedés, amely már lassította az ingatlanok forgási sebességét. Különösen tégla lakások esetében megfigyelhető, ahol az átlagos négyzetméterár már a 700 ezer forintot súrolja.

Tranzakciók

A fővárosban a 80 négyzetméter alatti lakások forgalma messze felülmúlja a nagyméretű ingatlanok arányát. Tavalyhoz képest legnagyobb mértékben a 20-40 négyzetméteres ingatlanok népszerűsége nőtt. Budán az adásvételek harmada 750 ezer forintos négyzetméterár felett zajlott, de Pesten is 600 ezer forint feletti négyzetméteráron kelt el az ingatlanok közel 40 százaléka. A fővárosban tavalyhoz képest megduplázódott a 40 millió forint felett értékesített ingatlanok aránya.

A fővárossal ellentétben, Pest megyében a kisebb és a nagyobb méretű ingatlanok egyformán kelendőek a piacon, míg vidéken kiemelkedő volt októberben a 40-60 négyzetméter közötti otthonok aránya az értékesített ingatlanok között. Az árak jóval mérsékeltebbek, mint Budapesten, de tavaly októberhez képest egyértelműen a magasabb árkategóriák irányába tolódott az arány vidéken.

Árak

Kelet- és Nyugat-Magyarországon is a használt téglalakások átlagára 15 millió forint fölé emelkedett, ez keleten 282-, nyugaton 268 ezer forintos átlagos négyzetméterárat jelentett az elmúlt hónapban. A panellakásoknál szintén jelentős volt az emelkedés négyzetméterenként, keleten több mint 80 ezer, nyugaton több mint 50 ezer forinttal drágábban vásárolhattunk októberben lakást, mint az előző év azonos időszakában.

A budai panellakások mintegy 50-60 százalékkal drágábbak, mint a hasonló paraméterű ingatlanok vidéken. 2017 októberéhez képest sokat emelkedtek a pesti panel árak is, így a fővárosban már 420 ezer forint feletti átlagos négyzetméterárral kell számolni.

A budapesti tégla ingatlanok még a paneleknél is 15 százalékkal magasabb áron keltek el októberben. Így Budán 699 ezer, a belvárosban 685 ezer, pesten pedig 524 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár.

Kerületek

Nem változott számottevően a kerületek közötti sorend, már ami az érdeklődéseket illeti. Továbbra is a XIII. kerületbe költöznének szívesen a legtöbben, de kedvelt a XIV., a II., VI. és a VII. kerület is.

Preferenciák

Országszerte továbbra is a jó, ám nem tökéletes állapotú ingatlanokat keresik a vevők. A felújítási munkálatokat leginkább keleten szeretnék elkerülni, míg a Pest megyeiek bevállalnak nagyobb felújításokat is.

Értékesítési idő

A legtöbb esetben csökkent az értékesítési idő tavaly októberhez képest, ám elsősorban a budai és belvárosi tégla ingatlanok eladásához több idő szükséges, mint egy évvel ezelőtt. Ezeken a területeken ugyanis már 700 ezer forint feletti átlagos négyzetméterár jellemző, amely megnehezíti a vevők helyzetét.

Vevők

Budapesten ingatlant vásárlók közül kiemelkednek a 30-50 év közöttiek, akik együttesen több mint az ingatlanok felét veszik. A vevők legnagyobb arányban befektetési szándékkal vásárolnak, de az első lakásukat vásárlók is kiemelkednek a többiek közül. Befektetésre átlag 40 milliót forintot költenek, míg az első lakásokat 32 millió forintért vásárolják.

A vidéki vevők között is a fiatalabb korosztályok dominálnak. A vidéki ingatlanvásárlók több mint fele beosztott státuszú. A vidéki vevők többsége is befektetési szándékkal vásárol, ám arányuk kevésbé kiemelkedő, mint Budapesten. Az ingatlanok átlagára mintegy fele a fővárosinak, befektetéseket 19 millió forintért, első lakást 15,6 millió forintért vásárolnak átlagosan.

Eladók

Az eladók között is a 30-50 év közöttiek dominálnak, de nagyobb arányban vannak jelen 60 év felettiek is. Az eladás oka Budapesten legtöbbször a nagyobb ingatlanba költözés, de a vevők ötöde örökölt ingatlant értékesített, másik ötöde pedig kisebb otthonba költözött.

Vidéken szinte minden korosztályból egyformán találhatók eladók, egyedül a 30 év alattiak vannak jelen kevésbé a piacon. A vezető eladási ok Budapesthez hasonlóan a nagyobb lakásba költözés, de nem sokkal maradtak el a kisebb lakásba költözők és az örökölt ingatlant értékesítők sem.

A Duna House összefoglalója itt olvasható.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS