Használtlakáspiac: átfogó körkép a KSH-tól

2019. 01. 28., 15:30

A használtlakás-árak szintje 2018 III. negyedévében az egy évvel korábbihoz viszonyítva 10,7, az előző negyedévihez képest pedig 3,7 százalékkal nőtt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Területi különbségek

2018 I–III. negyedévében Budapesten és a megyeszékhelyeken jött létre az összes adásvétel 44 százaléka, míg a kisebb települések részesedése 56 százalék– olvasható a KSH „Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2018. III. negyedév” című friss kiadványában.

2015 óta folyamatosan csökkent Budapest részesedése a használtlakáspiac forgalmából. 2018 I–III. negyedévében az összes ismert adásvétel 23 százaléka jött létre a fővárosban, szemben a három évvel korábbi 30 százalékos aránnyal. A megyeszékhelyek összesített forgalma ezalatt keveset változott, általában 21 százalék körül alakult. A kisebb városok részesedése lakáspiaci szerződéskötések számából kismértékben, míg a községekben jelentősebben nőtt: 2018 I–III. negyedévében gyakorlatilag minden negyedik tranzakció a községekben jött létre.

A nagyobb városokban a társasházi, nem lakótelepi lakások relatív súlya növekedett, miközben a családi házak és a lakótelepi lakások eladása veszített korábbi részesedéséből. A jellemzően családi házas kistelepülések súlyának növekedése azonban bőven ellensúlyozta a városi családi házak forgalmának visszaszorulását. Országos összesítésben a családi házak adták a teljes használtlakás-piaci forgalom 48 százalékát, ami a 2010 óta mért legmagasabb érték. A lakótelepi panellakások összes eladott lakáson belüli aránya a korábbi évekre jellemző 19–20 százalékról 16 százalékra csökkent.

Átlagára, négyzetméterárak

2018 I–III. negyedévében Budapesten a használt lakások átlagosan 27,8 millió forintba kerültek, 3,4 millió forinttal többe, mint 2017-ben. A megyeszékhelyeken ezalatt 1,8 millió forinttal, 14,8 millió forintra nőtt az átlagos lakásár.

A lakások négyzetméterára Budapesten átlagosan 492 ezer, a megyeszékhelyeken 239 ezer forint volt, 17, illetve 16 százalékkal több, mint a 2017. évi átlag. A kisebb településeken mérsékeltebb áremelkedés mutatkozott: a városokban az átlagos lakásár 11,9 millió forintot, a községekben pedig 7,4 millió forintot tett ki. Az átlagos négyzetméterárak a városokban a 2017. évi 151 ezerről 159 ezer forintra nőttek, a községekben elenyésző mértékű volt az áremelkedés (79 ezerről 80 ezer forintra). A budapesti négyzetméterárak nagyságrendekkel meghaladták a községi, azon belül is főként az agglomerációkon kívül eső községek árszintjét, azok több mint hat-, illetve nyolcszorosát tették ki.

Kiugróan, több mint háromszor magasabb volt a megyeszékhely használtlakás-árszínvonala Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében a megye többi településéhez képest. Debrecen 297 ezer forintos átlagos négyzetméterára alig marad el az ország legdrágább megyeszékhelyeitől. Bács-Kiskun megyében is kiemelkedő a megyeszékhely lakáspiaci árszínvonala: Kecskemét 279 ezer forintos átlagára több mint két és félszerese a megye többi településének. A megyék rangsorának élén Győr-Moson-Sopron megye áll: 2018 I–III. negyedévében Győrben 312 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, de a megye többi településén mért 181 ezer forintos összeg is kiemelkedőnek számít a megyék többségéhez viszonyítva. A rangsor végén szereplő Nógrád megyében a salgótarjáni lakások (94 ezer forint/m2) árszintje alig haladta meg a kisebb településekét (70 ezer forint/m2).

2015 óta Győr-Moson-Sopron megye lakásárai utolérték a Pest megyeiekét. A budapesti agglomerációs övezet településeinek átlagos lakásárszintje 2010-ig a győriéhez hasonlóan alakult, ezt követően azonban attól egyre inkább elmaradt. 2018 I–III. negyedévében Budapest agglomerációs övezetében 230 ezer forint volt a négyzetméterár, miközben Győrben már meghaladta a 310 ezer forintot.

2014-ig Budapesten, az agglomerációs gyűrűt képező településeken, valamint az ország többi településén alapvetően párhuzamosan alakultak az árak, azonban 2015 után Budapest gyors ütemben eltávolodott az ország többi településétől, ezen belül a budapesti agglomeráció övezeti településeitől is.

A főváros és agglomerációs gyűrűje között kialakult jelentős árkülönbség hatására 2018 I–III. negyedévében már a pesti külső kerületek fajlagos árszintje is meghaladta az agglomerációban legdrágábbnak számító nyugati szektor árait.

A piacra kerülő lakások jellemző mérete ugyanakkor lényegesen kisebb Budapesten, mint a környező településeken (átlagosan 57, illetve 85m2). Ezért a teljes lakásárakat figyelembe véve másképp alakul a vizsgált területek rangsora. Az egy lakásra jutó eladási ár az agglomeráció nyugati területein meghaladja a 35 millió forintot, ennél csak a budai hegyvidéki kerületekben magasabbak az árak (45 millió forint). Az agglomeráció északnyugati szektorában a budai egyéb kerületekhez hasonlóak az árak (31 millió forint). A teljes lakásárak tekintetében a pesti külső és átmeneti kerületek nem különböznek számottevően az agglomeráció északi és keleti területeitől (23–24 millió forint). A budapesti agglomeráció déli és délkeleti szektorainak lakáspiaci árszintje a vizsgált területi egységek között a legalacsonyabb, itt egy eladott használt lakás ára alig haladta meg a 21 millió forintot 2018 I–III. negyedévében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS