Erőre kap-e újra az építőipar?

2023. 05. 30., 16:11

Bizonytalanság jellemzi a szektort; márciusban növekedett a társas vállalkozások száma, de áprilisban megfordult az irány.

Az építőiparban márciusban érezhetően felélénkült a cégalapítási kedv, és a megszűnések száma is alacsonyabb volt, mint az előző időszakokban. Áprilisban azonban éppen ellenkezőjére fordult a trend, és emellett kevesebb cég alakult, mint amennyi megszűnt. Ugyanakkor az új eljárások száma megugrott, különösen a felszámolási és végrehajtási eljárások terén, ami arra utalhat, hogy a szektorban működő cégeknek előfordulhatnak pénzügyi nehézségeik is.

A szektor az idei évben rengeteg kihívás előtt áll. „Az építőiparban, így az építőanyag-kereskedelemben is az elmúlt években tapasztalt növekedést követően a jelenlegi kiszámíthatatlan gazdasági környezetben kiemelt fontosságú a cégek pénzügyi stabilitása, amelynek hiánya akár felszámolási hullámot is eredményezhet. Az iparág stabilizálódásához, az építőipari vállalatok kiegyensúlyozott működéséhez és folyamatos fejlődéséhez elengedhetetlen az építésgazdaság megközelítőleg azonos nagyságrendje a 3-5 évenkénti hullámzás helyett.” – mondja Dr. Rázsóné Szórády Csilla az Új Ház Zrt. vezérigazgatója.

Az inflációs nyomás, a munkaerő megtartás vagy annak hiánya, az állami beruházások az év felétől várható visszaesése és a lakáspiac jelenlegi állapota számos kérdőjelet vet fel. A jelenlegi gazdasági helyzet a piac szereplőinek, akár kivitelező, akár megrendelő próbára teszi az alkalmazkodó képességét. Valószínűsíthető, hogy a szektorban az elkövetkező pár évben változnak a piaci igények, és a technológiai megújulás is felerősödhet. Úgy tűnik, hogy a fenntartható építkezés egyre nagyobb szerepet játszik Magyarországon is, az energiahatékonyság pedig egyre fontosabbá válik az építőiparban, ami hosszú távon költségmegtakarítást is eredményez. A cégtrendben ennek a jelei is megmutatkoznak, jelenleg a rövidtávú tendencia a meghatározó, ami hónapról hónapra hozhat eltérő irányt, ld. a március és április hónapok eltérő trendjét.

Mint Alföldi Csaba, az OPTEN szakértője elmondta: "Az új cégindítások száma márciusban kiemelkedően magasnak mondható az elmúlt időszak távlatában, míg április nemcsak márciushoz képest, de szezonálisan is az elmúlt évek legalacsonyabb cégalapítását hozta. Az eljárások terén tapasztalt trendek arra utalnak, hogy a szektorban működő vállalkozásoknak valószínűleg szembe kell nézniük cash-flow problémákkal és a ki nem egyenlített tartozások növekedésével. Az adatok azt mutatják, hogy az építőiparban a felszámolási és végrehajtási eljárások aránya magasabb, mint az összes cég tekintetében, ami figyelmeztető jel lehet. Ezért fontos, hogy a szektorban működő vállalkozások figyeljenek a pénzügyi stabilitásukra, és aktívan kezeljék az esetleges cash-flow nehézségeket.”

A január-februári megtorpanást követően az építőiparban működő cégek száma számottevően nőtt márciusban, összességében közel 200-zal, de áprilisban a lendület már elfogyott, és kismértékű csökkenés következett be. A márciusi növekedés mértéke csak az elmúlt két hónap viszonylatában kiemelkedő, hasonló és ennél magasabb növekedés jellemezte az elmúlt éveket is. Az építőiparban működő cégek száma az áprilisi csökkenés ellenére is magas, átlépte a 66,7 ezres szintet, ami további rekordnak számít az elmúlt 6 évben.

A cégalapítási kedv markánsan nőtt az év harmadik hónapjában, megközelítette a 600-at, de áprilisban már visszatért a borongósabb hangulat, 200-zal kevesebb társas vállalkozás alakult, mint az előző hónapban. Aggodalomra ad okot, hogy az áprilisi alapítások száma szezonálisan az elmúlt 6 év, és havi szinten – januártól eltekintve – az elmúlt 2,5 év legalacsonyabb értéke.

A megszűnések száma szezonálisan magas mindkét hónapban – mindössze 2022-ben láthattunk nominálisan hasonló értéket, mint a mostani –, az azt megelőző időszakokban lényegesen kevesebb realizálódott.

Az új eljárások száma a szektorban magas volt, márciusban közel 2400, ami az itt működő társas vállalkozások 3,5%-át, míg áprilisban 1600-at meghaladó, ami a cégek 2,4%-át érintette. A márciusi érték mind szezonálisan, mind havi összehasonlításban kiugró. Hasonló mértékű új eljárás tavaly nyár végén merült fel a KATA szabályok megváltoztatása miatt megnőtt végelszámolások időszakában. Az új eljárásokon belül a felszámolási és végrehajtási eljárások voltak a meghatározóak mindkét hónapban.

Az új felszámolási eljárások magas szintje nemcsak az építőipart jellemzi, hasonló trend uralkodik a nemzetgazdasági cégtrendben is, 0,4% körül pulzál. A szektorban, az összes cégszámhoz viszonyítva arányaiban magasabb mértékben volt jelen márciusban, megközelítve a 0,8%-ot, de az áprilisi 0,6% sem hozott megnyugvást.

Kiemelkedő az új végrehajtási eljárások számának jelentős növekedése, ami márciusban meghaladta az 1400-at. Az áprilisi érték 900-as nagyságával hordozhatna pozitív üzenetet, de szezonálisan az elmúlt 6 év legmagasabb értéke. Mindez azt jelenti, hogy az építőiparban működő cégek magas százaléka hosszabb-rövidebb ideig érintett a végrehajtásokban. Ez felvetheti a szektorban működő cégek esetlegesen megnövekedett cash-flow problémáit, vagy a ki nem egyenlített tartozások növekedését.

A cégek megszűnésének továbbra is legjellemzőbb esetei a végelszámolás – ami kapcsolódhat a nyár végi KATA változáshoz –, illetve a felszámolás volt. Az elmúlt öt évben havi szinten nem szűnt meg felszámolással annyi cég a szektorban, mint idén márciusban és áprilisban. Az áprilisi érték közel 200 volt szemben a márciusi 125-tel.

Az egyéni vállalkozók száma meghaladta a 84 ezret a vizsgált hónapokban. A szüneteltetett vállalkozások száma kis mértékben apadt, de továbbra is 11 ezer felett van, amely már négy hónapja ezen a szinten áll.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) áprilisra vonatkozó értéke az építőiparban országosan 17,42 százalék volt. Vármegyei szinten nézve az Opten–CFI Békés, Veszprém és Fejér vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun vármegye produkálta.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-17 21:10:06
A globális kihívásokra, az ezeket övező változásokra és szabályozásokra reagálva az év elején alakult meg a VOSZ BPVRSZ Fenntarthatósági Vállalkozói Közösség, amely a hamarosan kötelező jelleggel életbe lépő ESG előírások és környezetvédelmi szabályozások kezelésében is segítséget nyújthat, és adhat kézzelfogható megoldást a piaci szereplőknek.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS