Díjnet: javul a fizetési fegyelem

2019. 05. 29., 17:45

Az elektronikusan fizetett közüzemi és a háztartásokhoz köthető egyéb számlák 75,9 százalékát határidőre rendezték a fogyasztók tavaly, míg 2017-ben 73 százalékos volt ez az arány – derül ki a Díjnet e-számlakezelési szolgáltató összesítéséből.

A tájékoztatás szerint javulás tapasztalható a késve kiegyenlített számláknál is. Tavaly a befizetések 4,8 százalékával csúsztak több mint 15 napot a fogyasztók, az egy évvel korábbi 5,7 százalék után.

A 30 napon túl befizetett számlák aránya is tovább csökkent, a teljes számlaforgalom 1,8 százalékát tette ki tavaly.

Javulás volt a 60 napnál nagyobb elmaradásoknál is, ami azért érdekes, mert az áram- és a gázcégek ekkora késésnél dönthetnek a szolgáltatás kikapcsolásról. Az áramszámlák 0,3, a gázszámlák 0,4 százalékát fizették be több mint 60 nappal a határidő után. Ez az arány a távközlési számláknál a legalacsonyabb, 0,1 százalék, míg a biztosítási típusú szolgáltatásoknál legmagasabb, 2 százalék.

A legpontosabban az országos cégek ügyfelei fizettek tavaly, 76,2 százalékban határidőig. A fővárosi szolgáltatók ügyfelei valamivel pontosabban rendezték a számláikat, mint a vidékieké: előbbiek 75,8 százaléka, utóbbiak 73,3 százaléka teljesített határidőre.

Az elmaradásoknál hasonló a sorrend, az országos szolgáltatók számláinak 1 százalékát fizették be több mint egyhónapos csúszással, a budapesti cégeknél 3, a vidékieknél pedig 3,4 százalék volt ez az arány.

A szolgáltatás típusa alapján a legpontosabban a távhőszámlát rendezték a Díjnet rendszerét használó ügyfelek, 81,4 százalékban határidőre. A távközlési szolgáltatásokat az emberek 76,9 százaléka fizette pontosan tavaly, az áramot 76,1 százalék, gázt 74,7 százalék, majd a víz- és csatornaszolgáltatások következtek 73,2 százalékkal. Legkevésbé a biztosítási szolgáltatások díját egyenlítették ki határidőre, csak 57 százalékban.

A nagyobb értékű számlák befizetésével inkább késtek a fogyasztók. Míg darabszámra a kibocsátott számlák 75,9 százalékát fizették be pontosan, a forintértéket nézve csak a teljes kiszámlázott összeg 73,8 százalékát.

Az összesítésből az is kiderül, hogy az elektronikus számlafizetők jobban betartják a határidőket, mint a számlákat hagyományosan rendezők. Míg a Díjbeszedő Holding Zrt. által kiállított papíralapú budapesti számláknál az egy hónapnál hosszabb elmaradás a díjösszeg 8,3 százalékát érintette tavaly, addig a Díjneten rendezett fővárosi számláknál a fizetendő összegek 3,3 százalékánál volt 30 napon túli elmaradás.

Tavaly 5,6 millió fizetési tranzakciót hajtottak végre a Díjneten keresztül, egymillióval többet, mint 2017-ben. A tranzakciók összege 50 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbi 45,2 milliárdról. Az e-számlafizetési platform már 30 cég számláit kezeli, országos és regionális szolgáltatókét egyaránt, felhasználóinak száma meghaladja a 690 ezret. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS