A magyar lakosság több mint 90 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él

2021. 11. 23., 11:38

Az Európai Unió lakosságának 69,8 százaléka él saját tulajdonú ingatlanban. Magyarországon ez az érték 91,3 százalék, ennél magasabb tulajdonosi aránnyal mindössze két ország előzi meg hazánkat. A Duna House elemzése szerint a 2018-ig lassan csökkenő tulajdonosi arányt az otthonteremtési kedvezmények fordították ismét emelkedő irányba. A növekvő arány a lakhatási lehetőségek elérhetőségének szempontjából előnyös, azonban akadályozza a bérleti kultúra fejlődését és a társadalmi produktivitás szempontjából kulcsfontosságú lakossági mobilitást.

Az európai országok közül Romániában a legmagasabb (96,1 százalék) a saját tulajdonú ingatlanok aránya – derül ki az Eurostat legfrissebb statisztikáiból1. Keleti szomszédunkat Szlovákia (92,3 százalék) követi a rangsorban, míg a 3. helyen Horvátországgal osztozunk, hiszen a balkáni államban és hazánkban is mindössze 8,7 százalékos a bérlemények hányada. Nyugat-Európával összehasonlítva már jóval kevésbé jellemzőek a saját tulajdonú ingatlanok: Hollandiában 69, Svédországban 64,5, a franciáknál pedig 64 százalékban. A német ingatlanállomány alig fele tölti be a saját otthon funkcióját, de ezek aránya 60 százalék alatt van Ausztriában és Dániában is. Svájcból nem állnak még rendelkezésre naprakész tulajdonlási megoszlások, de a 2018-as adatok alapján 55-60 százalékos túlsúlyban vannak a bérlemények, köszönhetően a jól működő lakásszövetkezeti rendszerüknek.

Magyarországon a svájcihoz hasonló struktúra szinte elképzelhetetlen. „A rendszerváltás után nagyon kedvező feltételekkel tudtak egykori bérlakásokat megvásárolni az emberek, ez pedig olyan hullámot indított el a hazai ingatlanpiacon a saját tulajdon birtoklása iránt, ami azóta is tartja erejét – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. – Hazánkban szinte mindenki saját otthonra vágyik, beépült ez az ideál a magyar lakáskultúrába. Ragaszkodunk a saját tulajdonhoz és a saját vagyon megteremtéséhez, és jelenleg a legnagyobb értéket az ingatlan képviseli. A fogyasztóbarát hitelek és az állami, otthonteremtési kedvezmények megjelenésével pedig ez a lehetőség még több ügyfél számára vált elérhetővé. Az elmúlt évek jelentős lakásár-emelkedése viszont így a magyar lakosság vagyonát gazdagította. Kérdéses azonban, hogy emiatt, mikor alakul ki a Nyugat-Európában megszokott bérleti piac és hozzá a szolgáltatói, intézményi rendszer."

Az elmúlt 10 évet vizsgálva jól látható, hogy 2011–2017 között nagyon lassú csökkenés volt tapasztalható Magyarországon, a saját ingatlanban élők arányát tekintve. Az igazi kiugrást 2019 hozta el, hiszen ekkor jelent meg például a Babaváró és a falusi CSOK is, amelyeket az első igénylők még abban az évben fel is használhattak lakásvásárláshoz.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS