A fizetés kétharmadát is elviheti az albérlet

2020. 06. 12., 16:00

Az átlagos négyzetméter árak mellett az átlagbérek is sokat elárulnak egy terület lakáspiacáról. Az ország különböző régióiban ugyanis valahol többet, valahol kevesebbet kell dolgoznunk egy saját otthon megvásárlásához vagy akár csak a bérléséhez.

Az ingatlannet.hu a téglalakások meghirdetett átlag bérleti díját, illetve átlag négyzetméter árát vetette össze a KSH egyes megyékre jellemző nettó átlagkereseti adataival.

Elszálltak a bérleti díjak az átlagbérekhez képest

Ha itthon lakást szeretnénk bérelni, egyértelműen Budapest az egyik legdrágább régió. Viszont azt is látnunk kell, hogy a magas albérletárak mellett fővárosunkban a legmagasabbak a jövedelmek is. Idén márciusban Budapesten egy 50 m² alapterületű téglalakást átlagosan 180 ezer forintos áron lehetett havonta kivenni, ami az ottani átlagbér több mint felét emészti fel.

Szegeden, Pécsen és Győrben sem túlságosan kedvező a helyzet, ugyanis itt az átlagbér felét kellett kicsengetni az idei év márciusi hónapjában egy 50m²-es téglalakás bérléséért. Ugyanezen időszakban egy ugyanekkora paraméterű téglalakás meghirdetett bérleti díja, Kecskemét és Nyíregyháza városaiban, az ottani átlagkereset 45 százalékába került. 2020 márciusában a vizsgált megyeszékhelyek közül pedig Zalaegerszegen kellett a helyi átlagkereset legkevesebb részét, 40 százalékát albérletre költeni.

Jobban megéri a vásárlás, mint a bérlés?

Az egekbe szökött albérletárak felvetik a kérdést: Jobb a pénzt befektetni, mint az ablakon kidobni? Bizony sok esetben többe kerül egy lakás havi bérleti díja, mint egy lakáshitel havi törlesztőrészlete. Plusz, saját otthon vásárlásával egy életre megspóroljuk a lakbért. Másrészről viszont a magas négyzetméter árak és az alacsony átlagbérek miatt sokan nem engedhetik meg maguknak ezt a befektetést.

A 2020. márciusi átlag négyzetméter árak alapján például ilyen nehéz helyzettel állunk szemben fővárosunkban. Egy budapesti téglalakás egyetlen négyzetmétere átlagosan több mint 2,5x került többe, mint a fővárosi havi átlagbér. Idén márciusban nem álltak jobban a Szegeden, Győrben és a Kecskeméten eladó lakások sem. Ezekben a városokban 2 havi helyi átlagbér sem futotta volna ki a téglalakások átlag négyzetméter árát.

A vizsgált időszakban Pécsen és Nyíregyházán azonban már elegendő lett volna a 2 havi átlagfizetés egyetlen négyzetméter megvásárlásához. Zalaegerszegen pedig csak 1,5 hónap átlagbérének megspórolására volt szükség ahhoz, hogy egyetlen négyzetmétert a magunkénak tudhassunk.

Albérletpiac a koronavírus alatt

A járvány időszaka alatt csökkenni kezdtek az albérletek bérleti díjai, ami élénk kereslettel párosult. A tulajdonosok már néhány napon belül találtak bérlőt, május elejére el is fogytak az „akciós” ajánlatok. A koronavírus miatt az albérletpiacon a kauciót illetően is megváltoztak a trendek. Itt tovább tart a visszarendeződés, ugyanis májusban a tulajdonosok 23 százaléka elégedett meg 1 hónap kaucióval és 76 százalékuk kért két hónapnyi összeget a bérlőktől.

Tehát az elmúlt hónapokban nagyon sok változás állt be az albérletek piacán a koronavírus-járvány okozta válság következtében. Míg az ingatlanpiac adás-vételi szegmenségben a korábbi 10-20 százalékát éri el az aktivitás, addig a bérlakáspiac továbbra is likvid, folyamatosan zajlanak a tranzakciók.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS