4,9 százalékkal emelkedett a GDP a harmadik negyedévben

• A növekedéshez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások.
• A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 5,2, az előző negyedévhez viszonyítva 1,3 százalékkal nőtt.
• A gazdasági teljesítmény 2018 I–III. negyedévében – a kiigazítás nélküli adatok alapján – 4,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Termelési oldal

A mezőgazdaság hozzáadott értéke 3,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az ipar teljesítménye 2,7, ezen belül a feldolgozóiparé 2,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. A gép és gépi berendezés gyártása, valamint a közúti jármű gyártása kivételével a jelentősebb súlyú feldolgozóipari ágazatok mindegyike bővült. Az építőipar hozzáadott értéke 28 százalékkal emelkedett, ezen belül minden ágazatban erőteljes növekedés jellemző.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,8 százalékkal nőtt, a legnagyobb bővülést a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (6,9 százalék) érte el. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes teljesítménye 6,4 százalékkal nőtt. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 5,1, a szállítás, raktározásé 3,7 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 2,5 százalékkal növekedett, amit nagyrészt a pénzügyi közvetítési szolgáltatások közvetetten mért díjának (FISIM) javulása okozott, emellett a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások hitel- és betétállománya is emelkedett. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke nem változott.

A bruttó hazai termék 2018. III. negyedévi, 4,9 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 2,2, az építőipar 1,1, az ipar 0,6 százalékponttal járultak hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (0,7 százalékpont), illetve a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység (0,5 százalékpont) hozzájárulása volt a legjelentősebb.

Felhasználási oldal

A háztartások tényleges fogyasztása 4,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,3 százalékkal nőtt. A kiadási csoportok közül a szabadidő, kultúra, a lakberendezés, lakásfelszerelés, a hírközlés, a közlekedés, valamint az egyéb termékek és szolgáltatások esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 5,9 százalékkal nőtt.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 2,2 százalékkal bővült, a közösségi fogyasztásé lényegében stagnált (+0,1 százalék). A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,0 százalékkal lett nagyobb.

A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 4,0 százalékkal emelkedett.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás továbbra is jelentősen növekedett, a III. negyedévben 20 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké nagymértékben, előbbi nagyobb ütemben nőtt. Szinte valamennyi gazdasági ágban bővült a beruházási volumen.

A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 15 százalékkal nőtt.

A belföldi felhasználás a III. negyedévben összességében 7,2 százalékkal emelkedett.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron az egy évvel korábbinál alacsonyabb, 444 milliárd forint aktívum keletkezett, ezen belül az áruforgalom egyenlege deficitessé vált. Az export volumene 3,4, az importé 5,9 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 3,2, a behozatal 6,6 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 4,2, importja 2,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A bruttó hazai termék 2018. III. negyedévi 4,9 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 2,7, a bruttó felhalmozás 4,0 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 1,7 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését. (KSH)