2021. a kilábalás éve az ingatlanbefektetési piacon

2021. 11. 19., 13:02

A kilábalás éve lesz 2021. a magyar ingatlanfejlesztési piacon, jövőre pedig a koronavírus-járvány előtti szintet közelíthetik az ingatlanbefektetési volumenek – közölte a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) pénteken az MTI-vel a november 20-ai IX. Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából készített összegzésében.

Takács Ernő, a IFK elnöke a közleményben a világ legnagyobb ingatlan tanácsadója, a CBRE adatai alapján kiemelte, hogy az októberig jegyzett 750 millió eurós ingatlanbefektetési forgalom ugyan 5 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától, de komoly év végi hajrára számítanak, így  a 2021-es évre a tavalyit 20 százalékkal meghaladó, 1,2-1,3 milliárd eurós forgalmat prognosztizálnak.

Hozzátette, a kilátások jók, jövőre a számok megközelíthetik a válság előtti 2019-es év számait is.

Az IFK elnöke emlékeztetett arra, hogy az ingatlanpiac 4-5 éves szárnyalását törte meg 2020-ban a világjárvány, ekkor az ingatlanbefektetési volumen 40 százalékkal esett vissza. Akkor is látszott, hogy a megtorpanás átmeneti csupán, a kilátások erős visszapattanást jeleztek, amelyet az újabb fertőzési hullám ugyan lassított, de visszavetni nem tudott.

Rámutatott arra is, hogy Magyarországon komoly vagyon halmozódott fel az elmúlt években, ami kereste a befektetési lehetőségeket.

Az IFK elnöke szerint a piac kezd felpörögni, jövőre az 1,5-1,7 milliárd eurót is elérheti az ingatlanbefektetések értéke.

Az idei folyamatok sajátossága az irodapiaci tranzakciók magas aránya az összvolumenen belül, 2021-ben eddig a forgalom 85 százaléka ezen a piacon zajlott, szemben a vírus előtti évek 40 százalék körüli arányával. Ellentétesen alakult a retail piac, míg korábban a kereskedelmi ingatlanbefektetések aránya ugyancsak 40 százalék körül mozgott, mára 5 százalék alá olvadt, és a hotelpiaci tranzakciók értéke is – mondta Takács Ernő.

Részletezte, hogy az irodai kínálat idén nagyságrendileg 120 ezer négyzetméterrel bővül a tavalyi 230 ezer négyzetméteres növekedés után, várhatóan 2022 márciusáig pedig átlépi a budapesti állomány a 4 millió négyzetmétert. A kihasználatlanság a tavalyi év trendjét követően az idei év elején tovább emelkedett egészen 9,8 százalékig, a második fél évben azonban érezhetően erősödött a kereslet, az irodák újra kezdenek benépesülni. Közép-Európában csak Prágában alacsonyabb a kihasználatlanság, Varsó, Bukarest, Pozsony 12 százalék fölött áll.

Az ipari ingatlanoknál látványos bővülés várható. Magyarországon ma még alig van eladó ipari ingatlan, ezzel szemben hatalmas a kereslet. Jövőre új, érdemi nagyságú állomány átadása várható, ami a befektetési forgalmat feljebb húzhatja.

Az egyesület elnöke rámutatott arra is, hogy a V4 tagországokat összehasonlítva a magyar piacon a legerősebb a hazai tőke jelenléte, és a magyar befektetők egyre hangsúlyosabban vannak jelen a régió országaiban, elsősorban Lengyelországban, továbbá Romániában és a balkáni országokban, és már kiléptek a régióból is.

A lakáspiacon a jelentős áremelkedés miatt nőtt a volumen, de nincs nagyobb kereslet darabszámban, mint a válság előtt volt, ugyanakkor hajtja a lakáspiacot, és már érezhető a hatása az MNB zöld programjának.

Az egyesület elnöke úgy látja, hogy a magyaroknak az ingatlan menekülési befektetési termék, az árak egy pillanatig nem csökkentek.

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) 2009-ben jött létre, a Magyarországon működő legnagyobb, nemzetközi szinten is elismert ingatlanfejlesztő társaságokat tömöríti. Az egyesület 2013. november 20-án – ezen a napon volt 1849-ben a Lánchíd avatása – rendezte meg először az Ingatlanfejlesztés Napját. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS